Akkor az adatok részletesen, bár az 56-os Intézet tiltakozni fog. Nem javítottam a szkenner dolgát.

. GALGÓCZI ZOLTÁN Budapest, 1933. 03. 09.-Budapest, 1958. 11. 28. 1957. július 19-én tartóztatták le. Első fokon a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette népbírósági tanácsa szervezkedés vezetése, gyilkosság és egyéb vádak alap- ján 1958. szeptember 4-én halálra ítélte. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíró- ság Népbírósági Tanácsa az 1958. november 25-én Borbély János elnökletével megtartott ülésén jogerőre emelte. 28-án kivégezték. Apja a világháború idején a Dunai Repülőgépgyár igazgatója volt, anyja 1953-ban öngyilkos lett. Galgóczi veleszületett terheltsége miatt a gyógypedagógiai iskolában is csak három elemit végzett el; írni-olvasni alig tudott. 1950-től többször került lopás vádjával bíróság elé, a szabadságvesztések letöltése közötti időszakokban alkalmi munkákból élt. Először a forradalom bukása után volt állandó munkahelye, ekkor Oroszlányban, majd Úrkúton dolgozott vájárként. 1956. október 25-én Oroszlányban az egybegyűlt tömeg átvágta a büntetés-végre- hajtási munkahely szálláskörletének drótkerítését, és minden elítéltet kiszabadított. Galgóczi kiszabadulván néhány társával azonnal a fővárosba indult, ahová október ~s...,:: ,... . ~,,,,s,'~I,.;, .. 1957. július 19-én tartóztatták le. Első fokon a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette népbírósági tanácsa szervezkedés vezetése, gyilkosság és egyéb vádak alap- ján 1958. szeptember 4-én halálra ítélte. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíró- ság Népbírósági Tanácsa az 1958. november 25-én Borbély János elnökletével megtartott ülésén jogerőre emelte. 28-án kivégezték. Apja a világháború idején a Dunai Repülőgépgyár igazgatója volt, anyja 1953-ban öngyilkos lett. Galgóczi veleszületett terheltsége miatt a gyógypedagógiai iskolában is csak három elemit végzett el; írni-olvasni alig tudott. 1950-től többször került lopás vádjával bíróság elé, a szabadságvesztések letöltése közötti időszakokban alkalmi munkákból élt. Először a forradalom bukása után volt állandó munkahelye, ekkor Oroszlányban, majd Úrkúton dolgozott vájárként. 1956. október 25-én Oroszlányban az egybegyűlt tömeg átvágta a büntetés-végre- hajtási munkahely szálláskörletének drótkerítését, és minden elítéltet kiszabadított. Galgóczi kiszabadulván néhány társával azonnal a fővárosba indult, ahová október I 28-án érkeztek meg. Itt Nagy Józseffel, a per másodrendű vádlottjával azonnal je- lentkezett a Wesselényi utcai felkelőcsoportnál, és másnap jelen voltak a forradalmi bizottság megválasztásán is. Október 30-án részt vettek a Köztársaság téri pártház ostromában, amíg nem jutottak fegyverhez, a tárazásban segítettek. Az ostrom során egy szilánktól megsebesült. Miután a kórházban elsósegélyben részesült, visszatért a térre, és folytatta a harcot. A bírósági ítélet indoklása szerint részt vett az elfogott védők bántalmazásában, kivégzésében is. Este csatlakozott a Corvin közi fegyvere- sekhez. Másnap barátai kérésére visszatért a Wesselényi utcai csoporthoz, amelynek székhelye ekkor már az Almássy tér 2. szám alatti házban volt. A fegyveres harc bukásáig részt vett e csapat életében, feladataiban. November 3-áról 4-ére virradóra Kovács Imre vezetésével lefegyverezték az Eötvös utcai katonai fegyverraktár őrsé- gét, ahonnan jelentős mennyiségű fegyvert és egyéb katonai felszerelést szereztek. Mivel az egység az akció révén nehézfegyverekkel is rendelkezett, november 4-e után nagy veszteségeket okoztak a támadó szovjet csapatoknak. Az első összecsapá- sokból aktívan kivette részét, de aztán elszakadt a csoporttól; a fegyveres harc buká- sa után több rablásban, fosztogatásban vett részt. November 25-én két testvérével és Nagy Józseffel Csehszlovákiába szökött, ahol még aznap letartóztatták. 1957. január 21-én adták át óket a magyar hatóságoknak.