Kb. évtizedes tapasztalat alapján tudom állítani, hogy a bejelentő unoka gyakran nem ismerte saját nagyszülei -- főleg nagyanyja -- nevét. (Néha már majdnem meglep, ha a szüleit ismerte.)

De saját családomban van olyan, hogy a bejelentő igenis ismerte a neveket, de mégse mondta be őket. Nem tudok más magyarázatra gondolni, mint hogy nem akarta a család, hogy a (kommunista) állam többet tudjon, mint abszolút muszály.

Másik eset, szintén családomban, hogy a házasságon kívül született lány anyjának és az anyja későbbi férjének megcserélték a vezetéknevét. Itt nem tudom, hogy őszintén nem tudták, hogy törvénytelen volt, vagy így próbálták eldugni a tényt.

---

Az 1820-as évek közepétől kötelező levéltári vagy püspöki másolatok minden felekezetre vonatkoztak. Az FS-en sok helyen eredetileg csak ezek a másolatok voltak meg az egyházi anyakönyvekből (például Felsőlövőn, és úgy általában Burgenlandban), de manapság egyre többet fényképeznek az egyházaknál maradt eredetikből. (Csak nehéz őket megtalálni, mert nincsenek egységesen katalógizálva.)