Inkabb megnyitni kellene az eromuveket, nem bezarni... Masik topicbol masolom ide a sajat hozzaszolasomat, amely valojaban egy amerikai professzor1998-as cikkenek forditasa. Ime.
John D. Edwards, a koloradioi egyetem professzora, aki 37 evet dolgozott a Shell Oil geologusakent, maskent latja. A vilag olajigenye kb 2020-ban fogja meghaladni a termelest. Amikor ez az energia-ollo szetnyilik, a vilag rakenyszerul az alternativ energiaforrasok hasznalatara - napenergia, nuklearis eromuvek stb.
Edwards szerint meg kb 1 trillio hordonyi olajkeszletet var felfedezesre, es a technologia a mar ismert olajmezok kb 75%-anak kitermeleset fogja lehetove tenni.
Edwards szerint a vilag nyersolaj-kiterlemese 2020-ban eri el a csucsot kb napi 90 millio hordoval. Ettol kezdve a termeles fokozatosan csokken, es a professzor ugy becsuli, hogy a 21. szazad vegere gyakorlatilag megszunik. "Utodaink nem fognak orulni pazarlo gazdalkodasunknak" - igy a professzor, mert az olaj az eltuzelesnel sokkal hatekonyabban is felhasznalhato, a petrolkemiaitol a gyogyszergyartasig. A Fold 500 millio ev alatt halmozta fel azt a tuzeloanyag-keszletet, amit mi 200 ev alatt eltuzelunk.
Az olajkeszletek reszletesebb elemzese, Edwards professzor szerint: A fold energiakeszletenek 85%-a szarmazik a koolajbol es aszenbol. A szenkeszleteink allnak rendelkezesre legnagyobb mennyisegben, tobb mint 200 evre elegendo tartalekokkal, de egyben ez a legszennyezobb, mar ha elegetjuk, es ez jarul hozza legnagyobb mertekbena felmelegedest okozo CO2 emissziohoz. Az Egyesult Allamok villamosenergia termelesenek tobb mint fele a szentuzelesu eromuvekbol szarmazik. A foldgaz a legtisztabb fosszilis energiahordozo, de szallitasa nem egyszeru es olcso, sem csovezetekekben sem a folyekony foldgazt szallito tartalyhajokon. Europa fokozatosan atall a szentuzelesu eromuvekrol a gaztuzelesuekre, a kozeljovoben varhatan hasonlo folyamat jatszodik le az Egyesult Allamokban is.
Az olajkitermeles 60%-at jelenleg a nem-OPEC tagallamok adjak, de az OPEC tagallamok teruleten van az ismert tartalekok 75%-a, es ezert varhatoan 10 even belul a kitermeles sulypontja is athelyezodik az OPEC-re. A kitermelesi technologia fejlodese lehetove teszi, hogy a meglevo mezok nagyobb hanyadat termeljek ki. A jovobeni energiaigeny kalkulaciojaban a legnagyobb sullyal azonban nem ezek a tenyezok jelennek meg, hanem a vilag nepessegenek gyors novekedese, es a legnepesebb orszagokban gyorsan emelkedo eletszinvonal.
2020-at kovetoen az un. megujulo nem szennyezo energiaforrasok feladata lesz a fosszilis energiahordozok csokkeno kitermelese es a novekvo igeny kozotti ollo "bezarasa". Bizonyos olajcegek mar mos is jelentos osszegeket fektetnek a napenergia es mas megujulo energiaforrasok kutatasaba, de az allamilag tamogatott kutatasokra is szukseg van. A professzor szerint a nuklearis energia is jelentos szerepet fog jatszani, a szazad kozepere aranya mar vilag energiaigenyenek akar 20%-at is elerheti. A professzor szerint "muszaki lehetosegeink mar megvannak a tokeletesen biztonsagos eromuvek epitesere, es a hulladekok elhelyezesenek problemajat is meg tudjuk oldani." A nuklearis energia termelesekor nem keletkezik szendioxid, igy a fenyegeto globalis felmelegedes is komoly nyomas lesz ebbe az iranyba, de az erzelmek nagyban befolyasolhatjak a donteseket.