Néhány megjegyzés a Köztársaság téri csatához.

Tiszteletben tartom Zmac kívánságát, legyen új vita. Megjegyzem, a munkásőr rovat eltévelyedését sem értem, a munkásőrségtől én a Kossuth téri „vérengzéshez” jutottam volna vissza.
Tiszteletben tartom Zmac felkészülését, hasonlóan viszonozom.
Nem tartom viszont meggyőzőnek pindiy személyes tapasztalatai alapján kialakított véleményét. A pártház ostroma, a kegyetlen népítélet csak egy mellékszál volt a forradalom történetében, mellékes történet akkor is, ha benne mély nyomot hagyott.
Üssük fel az 1956-os Intézet 1996-ban kiadott kézikönyvét. Az 1956 október 30. keddi események ismertetése a 151-162 oldalszámú 12 oldalon át történik.
Ebből a pártház ostroma 12 sor!

Négy oldalt merek belőle idézni, nem akarom mind a 12 oldalt bemásolni.
Göncz Árpádot csak emlékezetből idézem, lehet pontatlanul:
”Mindenkinek megvan a maga 56-ja.”
Így igaz, és számára, számunkra, mint elfogult átélőknek az a legfontosabb.
A Bérkocsis utcai kurvának, a köztörvényesnek, pindiynek, speakernek, de Göncz Árpádnak, és nekem is az a meghatározó, amiben részt vettem, aminek részese, tanúja voltam. Ezt ismerem, meglehet, nem is úgy, ahogy valójában történt. Az embernek rálátása csak utólag lesz.
Jöjjön az idézet:

„KRONOLÓGIA 151. oldal

1956. OKTÓBER 30. KEDD

BUDAPEST Mikojan és Szuszlov táviratban javasolja a szovjet csapatok magyarországi bevonulásának leállítását, és Konyev Budapestre küldését. Jóváhagyják a magyar kormány lépéseit a többpártrendszer létrehozására, de a semlegesség bejelentésével nem értenek egyet. A megbeszélések befejezését követően elhagyják Budapestet. A szovjet különleges hadtest törzse Malinyin hadseregtábornok vezetésével a HM-ből a tököli szovjet főhadiszállásra települ át. A minisztertanácson belül Kormány Kabinet néven szűkebb testület létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza részvételével. Az SZDP részére fenntartanak egy helyet a kabinetben. Kádár Jánost és Losonczy Gézát államminiszterré nevezik ki. A kormány elismeri a forradalomban létrejött, helyi önkormányzati szerveket. A rádió Szabad Kossuth Rádió néven sugározza adásait a továbbiakban. Megjelenik a Magyar Szabadság című lap, volt pártellenzéki újságírók, Gimes Miklós, Kende Péter, Kornai János és Lőcsei Pál szerkesztésében. A megszűnt Néphadsereg helyett Magyar Honvéd néven új politikai napilap jelenik meg. A Magyar Függetlenség "Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt!" címmel közli Dudás József Nemzeti Forradalmi Bizottmányának 25 pontos követelését. Velvárt Richárd "Nyílt levél Benjámin Lászlóhoz" című cikkében élesen bírálja a forradalom oldalára állt volt sztálinista, később pártellenzékivé vált költőket. A kiskunmajsai, a bajai, és a jászberényi ezred hajnalban beérkezik Budapestre. 7.20-kor a HM közli a rádióban, hogy folytatódik a szovjet erők kivonása Budapestről.

Reggel leváltják Kovács Istvánt, az MDP budapesti első titkárát, helyére Köböl József kerül. Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületét, amelyet a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartanak, felkelők megkísérelik ellenőrzésük alá vonni. Az őrség több felkelőt elfog, majd tüzet nyit rájuk. A hírre a környékről egyre több fegyveres felkelő gyűlik össze, és viszonozzák az őrség tüzét. Közel 3 órán át tart a pártház ostroma, az ÁVH-sok a mentősökre is tüzelnek. A csata kimenetelét kora délután az ostromlottak megsegítésére érkező, esztergomi harckocsik (parancsnokuk Galló István) döntik el, amelyek ágyúikkal tévedésből a pártházat lövik rommá. A védők beszüntetik az ellenállást, a kijövő parlamentereket - Asztalos János, Papp József honvéd ezredeseket és Mező Imrét, a pártbizottság titkárát - lelövik. A felkelők elfoglalják az épületet, a feldühödött tömeg több védőt meglincsel. A harcban számos felkelő veszti életét. A védők közül 23 áldozata van az ostromnak és a népítéletnek.

KRONOLÓGIA 152.oldal 14.30-kor Nagy Imre a rádióban bejelenti az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét. Beszéde után Tildy Zoltán bejelenti a begyűjtési rendszer megszüntetését, és a szabad választások előkészítését. Délután a Parlamentben tárgyalnak az MDP vezetői (Kádár János, Münnich Ferenc), a IX. kerületi felkelők (Angyal István, Bárány János, Csongovai Per Olaf, Pruha József motorszerelő, Mürtz László segédmunkás, Rajna Tibor fodrászsegéd), valamint a Forradalmi Ifjúsági Szövetség képviselője (Almásy Ferene). Szóba kerül a párt és a fegyveres erők helyzete és a közbiztonság megszervezése. Kádár ígéretet tesz a felkelők székhelyének meglátogatására. A bajai forradalmi bizottság delegációja, több más küldöttséggel együtt átadja követeléseit tartalmazó memorandumot a kormány jelenlévő tagjainak (Nagy Imre, Kádár János, Tildy Zoltán, Erdei Ferene). ,.A felkelők, a honvédség, a rendőrség, valamint a munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből Király Béla vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottsága. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság a tervek szerint az új kormány hivatalba lépéséig működik, és a nemzetőrség megszervezésével biztosítja a konszolidáció feltételeit. 18 órától Nagy Imre a Parlamentben tárgyal Dudás Józseffel és a MÉFB képviselőivel. 18.30-kor a honvédelmi miniszter bejelenti, hogy megállapodtak a szovjet fegyveres erők parancsnokságával esapataik Budapestről váló kivonásának rendjéről. A megegyezés szerint a fővárosban lévő összes szovjet esapatok kivonulásukat 30- án délután 16 órakor megkezdik, és 31-én virradatig befejezik. A rend fenntartását a honvédség, a rendőrség és a nemzetőrség együttesen fogja biztosítani. A rádió irodalmi összeállításában elhangzik: Örkény István: "Fohász Budapestért" című írása, Eörsi István "Milyen jó..." című verse, valamint Háy Gyula és Devecseri Gábor írásai. Örkény nyilatkozatban ítéli el a rádió múltját: "A rádió .F..... hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon." ,
Újjáalakul az FKgP. Ideiglenes Bizottsága bizalmáról biztosítja Kovács Bélát. A párt szervezését régi, Semmelweis utcai központjukban kezdik meg. Újjáalakul az SZDP, 21 tagú ideiglenes vezetőséget, 7 tagú ellenőrző bizottságot és 7 tagú elnökséget választanak. Elnöke Kéthly Anna, főtitkára Kelemen Gyula, főtitkárhelyettese Révész András. Megalakul a Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség. A Szocialista Internacionálé üdvözli a magyar pártot, s meghívja képviselőjét irodájának november –1jei bécsi ülésére. Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítását. A párt ideiglenes szervezőbizottsága a Dorottya utcában rendezkedik be. A budapesti lengyel nagykövetségen menedéket kap Ács Lajos, az MDP KV le váltott titkára és Révai Dezső. A Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépeken megkezdi a segélyszállítmányok Budapestre küldését. A légihíd a repülőterek szovjet megszállásáig működik.

KRONOLÓGIA 153.oldal

1956. OKTÓBER 30.
A Határőrség Országos Parancsnokságán megalakul a Határőrség Forradalmi Katonai Bizottsága. Butkovszky Emánuel fegyveresei elfoglalják a Fő utcai Katonai Ügyészség és Bíróság épületét, valamint az ÁVH Gyorskocsi utcai irodáit és fogdáit. Butovszky vezetésével létrehozzák a II. kerületi Forradalmi Katonai Bizottmányt. Helyettesei Pálfia Sándor és Roboz Ottó. A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát. Az őrségnek szabad elvonulást biztosítanak. A laktanya a csoport központja, ahol a főparancsnok Szabó János, helyettese Fónay Jenő. A Maros utcai csoport vezetését Bán Róbert, a Széna tér parancsnokságát Ekrem Kemál veszi át. A II. kerületi Nemzeti Forradalmi Bizottmány Szeifert Tibort a kerület katonai parancsnokává nevezi ki. Újpesten Kósa Pál vezetésével nemzeti bizottság alakul. Emericzy Kálmán és Moór József vezetésével megalakul a Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottsága. A VII. kerületi rendőrkapitányságon szerveződött felkelőcsoport egy része Kovács Dezső és Drbál Ferenc vezetésével átköltözik a Wesselényi utcába. A kapitányságon maradó csoport parancsnoka Csabai László rendőr főhadnagy, majd Bencze László. A VIII. kerületi rendőrkapitányságon Újvári József vezetésével nemzetőregységet állítanak fel. Szirmai Ottó rádiódramaturg csatlakozik a Tűzoltó utcai csoporthoz. Megalakul a Forradalmi Ifjúsági Szövetség, amelynek fő célja minél több felkelő kommunista befolyás alá vonása. A szövetség vezetői (Petrák Lajos, Almásy Ferenc) és a Tompa utcai felkelő csoport parancsnoka, Bárány János megállapodásának értelmében kettéválik a Tompa utcai csoport. Megalakul a Ráday utcai csoport Bárány János parancsnokságával. A Tompa utcában maradók irányítását Mezei Lajos műszerész veszi át. A Hámán Kató úti laktanyát id. Pongrácz Endre és Herman József gyári munkások vezetésével egy nemzetőregység elfoglalja. Orvostanhallgatók foglalják el a IX. kerületi pártbizottságot, s kollégiumnak rendezik be. (Az épületet csak 1957 májusában adják vissza.) A felkelők elfoglalják a X. kerületi pártszékházat. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyárban Dénes János segédmunkás vezetésével megalakul a munkástanács. A budapesti Országos Börtönben Péterfi Miklós műegyetemi hallgató és Darvas Iván színész kiszabadítanak több politikai foglyot. Forradalmi nemzeti bizottmány alakul a XIV. kerületi tanácsnál. Elnöke Szalai Dénes, helyettese Horváth Géza. A zuglói felkelők elfoglalják a Május 1. úti BM épületet. A XX. kerületi felkelők házkutatást tartanak Ratkó Anna volt egészségügyi miniszter házában. A csepeli nemzetőrség Major Ernő, valamint helyettesei, Buri István és Kamarás Géza vezetésével a kerületi rendőrkapitányságon rendezkedik be.

KRONOLÓGIA 154. oldal
BÁCS-KISKUN
A kecskeméti Alföldi Konzervgyárban munkástanácsot választanak. A gyár védelmére, a sztrájk biztosítására gyárőrséget állítanak fel Jámbor János parancsnokságával. Az esti órákban megválasztják a 3. hadtest forradalmi katonatanácsát. Zalavári [?] alezredes, hadtest törzsfőnök parancsára lefegyverezik az elhárító osztály és az ÁVH tagjait, és eltávolítják őket a laktanyából. A városban a nap folyamán viszonylagos csend és nyugalom van. Baján megválasztják a forradalmi bizottságot, elnöke Antony János. Jánoshalmáról a forradalmi bizottság élelmiszert küld a budapesti felkelőknek.
Dunavecsén a kunszentmiklósi nemzeti bizottság kezdeményezésére megválasztják a járási nemzeti bizottságot. Elnöke Faragó Sándor. Kalocsán a műszaki dandár laktanyáját éjjel felkelők támadják meg.
BARANYA
A megyei munkástanács küldöttsége, Domján Mihály vezetésével, Győrbe utazik, hogy részt vegyen a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén. A küldöttség délután utazik tovább Budapestre, ahol Domján Kéthly Annával és Király Bélával tárgyal. Király utasítást ad Pécs védelmének megszervezésére.

A Dunántúli Napló (a megyei napilap) nevét Szabad Dunántúlra változtatja.

Komlón Pulszky László parancsnoksága alatt megkezdődik a nemzetőrség szervezése. Lefegyverzik a korábban kommunistákból szervezett bányaőrségeket, nemzetőrök és bányászok veszik árt a szolgálatot. A bányászok megkülönböztetésül fekete-fehér karszalagot viselnek a nemzetiszínű mellett. A városközpontban 3-400 fős tömeg követeli a rendőrség leszerelését, és a katonaság távozását Komlóról. A Kossuth-akna ideiglenes munkástanácsának képviselői felkeresik a kenderföldi táborban elhelyezett KMKA-bányász zászlóaljat. A bányászalakulat katonái küldötteket delegálnak a munkástanácsba.
BÉKÉS
Békéscsabán Tóth István alezredes letartóztatja az alakulat elhárító tisztjeit. Szarvason megalakul a községi forradalmi bizottság. Elnökévé Szarvasi György tanítót választják.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN
A Diákparlament megbízottjaként Mihala Ferenc adjunktus részt vesz a Borsodi Szénbányászati Tröszt munkástanácsának alakuló ülésén, ahol felolvassa az MÉFB- lapokban megjelent felhívását. Bejelenti, hogy a Diákparlament támogatja a kormányt, ellenzi a sztrájkot, és elítéli a személyes megtorlást, leszámolásokat. Darin Sándor tanársegéd és Mayer Béla egyetemi hallgató Győrbe repülnek, és Borsod megye nevében csatlakoznak a Dunántúli Nemzeti Tanácshoz. Az Észak-magyarország című napilap a megyei munkástanács irányítása alá kerül.

A további oldalakkal nem merem türelmüket igénybe venni.
Elnézést kérek ennyiért is.
Egyetlen nap történéseiből állóképek.

Tisztelettel
Tiborc