Golyena: Ez megint olyan név, amelyhez csak nagyvonalakban megfogalmazott etimológiát tudok adni. Nyilvánvalóan nem magyar név: ez lerí a hangalakjából, és a magyar alapról történő elemezhetetlenségéből.

 

A hangalak és a vázoltad Zemplén és Abaúj-Torna megyei előfordulások a szláv hátteret vélelmeznek. A kezdő g- miatt (a következőkben kifejtett etimológia okán) az amúgy adódó szlovák opció ki van zárva. Ugyanez a helyzet a ruszinnal is, hacsak azzal nem számolunk, hogy a ruszinok által irodalmi nyelvként használt orosz szerkesztésű egyházi szláv a kiejtésben felül nem kerekedett az amúgy h-zó ruszin népnyelven.

 

Probléma, hogy az alapul szolgálható szláv neveket nem sikerült adatolni szláv területen adatolni.

 

Az orosz hatást figyelembe véve az etimológia talán a következők egyikére alapozható:

 

– orosz голый (golij), ukrán голий (holij) ’csupasz, meztelen, kopasz’

– ukrán голити (holiti) ’borotvál’ → голений (holenij) ’borotvált’

– orosz голень (goleny), ukrán kicsinyítő képzős голінка (golyinka) ’lábszár, alszár’

 

Ebből a szempontból azonban problematikus az -ena végződés és a lágy ly kettősének a magyarázata.

 

Talán kiutat jelenthet, ha északra vándorolt, és az ottani szláv közé asszimilálódott délszlávokkal számolunk. A horvát-szerv ismeri mind a gol ’meztelen, csupasz’, mind a golijen ~ goljenica ’lábszár’. A Hrvatski jezični portal által feldolgozott családnév-irodalom hozza a Mura-vidéki Golenko és Golenja vezetékneveket, amelyek esetleg északi szláv környezetben adaptálódva létrehozhatták a kérdezett nevet. Az utóbbi horvát névvel azonosnak tűnő Goleňa egyébként előfordul Szlovákiában Perín (Perény) központtal. Esetleg ennek a névnek van szó olyan esetlegesen módosult változatáról, ahol a lágyság cserélődött fel a második és harmadik mássalhangzó között (l : ny > ly : n) akár még a szláv környezetben, akár a magyarosodás során.