Az ún. gondozott kiejtésben ejtendő az n hang az egyenlőre szóban, ez egy normál /n/ hang, amelynek ejtése közben kb. ugyanott van a nyelv, mint az /l/ ejtésekor, csak a nyelv teljes zárt alkot a szájpadláson. Az /nl/ hangkapcsolat ejtésében nincs semmi probléma, hiszen sok ilyen egyéb szó van, mint pl. az ajánl, hasonlít, kínlódik, különleges, szégyenlős, színlel, és természetesen az egyenlőre szó töve is: az egyenlő. Gyors beszédben persze mindig fellépnek másodlagos hangtani egyszerűsödések, így az /nl/ hangkapcsolatban az /n/ is hasonulhat az /l/-hez hosszú [lː]-t hozva létre, de még így is különbözni fog az ejtése az egyelőre szóétól, mivel az utóbbiban rövid az /l/. Igaz ugyan, hogy akik a szalag szót hosszú [lː]-lel ejtik, azok az egyelőre szót is így fogják, tehát a gondozatlan ejtésben a két szó kiejtése mégis egybeeshet.

De szerintem mégis inkább az van, hogy a beszélők egy része nemcsak írásban cseréli fel az egyenlőre és egyelőre szavakat, hanem írásban is.