Talán rosszul hangsúlyoztam, nincs fenntartásom beszélt nyelvi szokásokban (-nál). Ami elterjed, az nem jó (vagy rossz), szép (vagy csúnya), hanem az van. Mondom én. Azt is mondom persze, hogy sok nyelvi beszélt fejlemény/szokást/változást én magam borzastónak tartok, a fülemet is befogom, nemhogy használnám, de sajnálkozva tudomásul veszem a létezését. Ilyen a pár éve uralkodóvá vált "írj rám" (értsd: "írj/küldj emailt"), stb, ezer példa. "Fenntartásom" leginkább a helyesírással van, vagyishogy nem érdekel, nem foglalkozom vele, nyelvészek szerint nem is a nyelvészet része, hanem "szokás, megegyezés", ilyesmi. Érettségiig nagyon fontos, után kevésbé. - (ennyi).