"Szerintem te nem vagy igazán tisztában a gyök fogalmával."

Tisztában vagyok... - Csak nem teljesen értek vele egyet. Szerintem minden hang egy-egy "gyök", önálló, saját jelentéssel.

Az más lapra tartozik, hogy az alternatív nyelvészek általában csak a három hangból állóakat nevezik gyököknek, s ezek alaki és jelentésbeli hasonlóságaiból kiinduló elméleteket alkotnak. 

Teszik ezt azért, mert általában ezeket a háromhangú gyököket toldalékoljuk, noha akár egyetlen hang után is találunk toldalékot, vagy két hang után is: 

Z hanggal: Őz, űz, áz, iz(eg)... fáz, főz, fűz, tűz, ajz, néz, nőz, ráz, húz, hoz, hóz(ik), nyúz, él(e)z, er(e)z, öv(e)z, egy(e)z, őr(i)z, or(o)z, síz, zúz, sóz...

SZ hanggal: esz, isz, asz, úsz...  mász, kúsz, tesz, vesz, csúsz, hisz...

Stb...

Ugyan ez a Z hang jelenik meg a többhangú (mát toldalékolt háromhangú szavak) végén is: vádaz, héjat oldalaz, kanalaz, nyugdíjaz...

 

Próbaképp megnéztem az UESz-ben néhányuk eredetét.  Mit mondjak...? Siralmas. A legelképesztőbb magyarázatokkal találkoztam...  Csak egyet a sok közül:

Fázik: "Örökség az ugor, esetleg az uráli korból. |  ≡  Vog.  (Szo.) put ’jégkéreg’; osztj.  (DN.) pot ’hókéreg, jeges, fagyott hó’, (V.) pat- ’fagy, megfagy, befagy’; – ? jur. parā- ’ég ‹a tűz, a bőr a forró víztől›’; ? szelk. porūka-, pore- ’ua.’; ? kam. pɯri̬-, pərə ’süt’; stb. [ugor (? uráli) *pᴕtɜ ’jégkéreg, hókéreg; megfagy, befagy’]."

Mi köze van ezeknek a szavaknak a "fázik"-hoz? Azon túl, hogy teljesen más a hangsor, még a jelentés sem stimmel!

Még véletlenül sem látja a szerző a mindenki számára nyilvánvalót, történetesen azt, hogy a magyar szavak mindegyikének a végén a Z cselekvést kifejező igeképző van. 

Azt sem veszi észre, hogy a parā, porūka-, pore,  pɯri̬-, pərə a PIR szavunkkal korrelál, mert a "piros" szócikkben meg sem említi:

"szótő a →pirít, →pirong szócsaládjának tövével és a →pirkad tövével azonos." - De arról nem beszél, mi ez a PIR tő, honnan eredeztethető... - Ilyen szócikk nincs.

 

Hogyan lesz ebből fázik, azt csak a Jóisten tudja... Persze, így qrva könnyű finnugor elméletet gyártani... - No, erről ennyit.

 

Az általam felsorolt szavak mindegyike jól példázza, hogyan alakultak ki a két- ill. háromhangú gyökök, egyben azt is, hogyan épülnek föl szavaink a hangok jelentése alapján.

 

"A telefont meg a pizsamát nem magunknak építettük fel, azokat bizony tanultuk."

Senki nem tanult mástól beszélni, még a legelzártabb törzseknek is van saját nyelvük. (lásd pirahák)

Amúgy az emberiség kitől tanult volna beszélni? - Mert én erről beszéltem, nem a magyar nyelvről...

 

"Ez meg konkrétan nem igaz már az állati kommunikációban sem kötődik a hang a tulajdonsághoz"

Valamit félreértettél, mivel az állatok nem alkotnak összetett, több hangból álló gyököket, egész másról írtam.

Minden hang azért jött létre, hogy valamit meg tudjunk vele jelölni, nevezni. Ok nélkül fölösleges lett volna a hang kiejtésével bíbelődni. Következésképp minden hangnak volt/van jelentése.  Ezért a beszéd legkisebb értelmes egysége a HANG. 

Az összetett gyökök hangjai a megnevezni kívánt dolog két-három sajátosságát nevezik meg, amit az ismert jelentésű hangokkal oldottak meg. Azaz egy-egy hanggal a megnevezni kívánt dolog egy-egy tulajdonságát nevezték meg.

Összetett szó példáján keresztül érthető meg a legjobban:

Fejfa: fej+fa. Mik ennek a tárgynak a jellemzői?:  FEJhez szúrják le, EMLÉKet állít a halottnak, JELöli a SÍR helyét, FÁból van, ami lehet RÚD, BOT, OSZLOP, faragott, festett oszlop, stb. A lényeg, hogy két ismert jelentésű szót (összetett gyök esetében értelemszerűen hangot) használtak fel az addig meg nem nevezett tárgy szóbeli azonosítására. 

A szó alkotója azért fordult ehhez a módszerhez, hogy könnyen érthető legyen és a megnevezni kívánt tárgyra utaljon s ne másra, ezek közül a tulajdonságok közül kettőt tartott fontosnak és elégségesnek.

Így a fej és a fa szavak mellett döntött, mert úgy találta, ez a kettő minden más ismert tárgytól elkülöníti a fogalmat. (Arra nem gondolhatott, hogy később készül egy parafa-kalap, ami szintén lehetne fejfa....:D)

A szavak sorrendjének fontos közlendője van: Olyan fa alkalmatosságról van szó, mely a fejjel kapcsolatos. Tehát a FEJ jelzőként szerepel. Lásd: fejfa-fafej, babkaró-karóbab, gépíró-írógép... A sorrend: jelző, jelzett szó.

 

Azonban más jellemző tulajdonságokkal is megnevezhették (volna) az illető tárgyat, hiszen azok is jellemzői annak. Lehetett volna e tárgy neve: emlékfa, jelfa, sírfa, vagy emlék oszlop, síroszlop, stb... de mégis történt effajta megnevezés, így születettek a kopjafa, emlékoszlop... szavak is.

 

"Te azt gondolod hogy a ken ige azért hasonló alakú a kénnel mert azt kenték."

Nem ragaszkodtam, - most sem teszem - ehhez a megoldáshoz, csupán lehetségesnek tartom. - Ha valóban kenték a ként...

Azt nem tudom (nem ellenőriztem), hogy a ként kenték-e valaha, de ezért vagyunk itt többen, hogy ezt megvitassuk.

 

"Szimplán azért mert mai nyelvekben a hangutánzó szavakon és a belőlük képzetteken kívül nincs kapcsolat a forma és a jelentés között."

Ez a nyelvészek legnagyobb tévedése...

Ti. a mássalhangzók (legalábbis  nagy része: B, CS, Z, ZS, R, T, D, F,  G, P, K, S, SZ, NY, ) hangutánzó. A magánhangzók pedig érzelmeket, állapotokat, stb. fejeznek ki. Ezek mind bizonyíthatók.

A hangok jelentése benne van minden szóban, hiszen "viszik magukkal" a saját jelentésüket, mivel azért kerültek bele a szóba, s nem csak úgy véletlenül. Lásd a fenti példát a szóösszetételről.

A nyelvészek nem tudnak választ adni arra a kérdésre, miért került a K hang a kő, kis/kicsi, sok, kevés... szavakba, s miért a többes szám jele. 

Arra sincs válaszuk, miért van jelentésbeli hasonlóság olyan háromhangú szavak közt, ahol egy- két hang egyezik: nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyúl, nyúlik, ill. a nyúl, nyúlik, nyúz, nyújt, nyuszt, nyugszik, nyurga, nyuvaszt.

Az első csoport szavai közt az NY és L hang közös, a másodikban az NY és Ú/U, s mindkettőben az NY. 

Köztük a jelentésbeli kapcsolat nyilvánvaló, s miután egyetlen hang közös, így értelemszerűen ez az a hang, amelyik ezt a jelentést hordozza, s kölcsönzi a szavaknak. 

Miért? Mert az NY hanggal utánoztuk a ragacsos, nyúlós dolgok/jelenség hangját. 

 

"Amit ti itt előadtok az legalább annyira abszurd,"

Kérdés, mire gondolsz? mert ezt csak én adom elő... És egyáltalán nem abszurd, hanem logikus magyarázat. (nem a kén-kenre értem, az itt és most érdektelen.)