Dentumoger Creative Commons License 2000.07.15 0 0 23
Kedves SKing, nem értelek. Németh Miklós itt csak egy volt a sok közül. Bizonyítékként idemásolom neked a harmadik interjút. És felhívom a figyelmed a riporter bátor magatartására. Ahányszor elakadt a Magda, Erika úgy tudta folytani az MSZP aktuális nézeteivel, mintha...

Kósáné Kovács Magda - az előítéletesség velünk él

Egy kisebbségi csoport, melynek megítélése
enyhén szólva is ellentmondásos. És ez a
kisebbség, látszámát tekintve, sem
elhanyagolható. Rövidesen hallják majd a
pontosabb adatot is. A hazai cigányságról van
szó. Mint ahogyan a tegnapi "Hogyan
védekezzünk a rasszizmus ellen" címmel az
MSZP képviselőcsoportja sajtótájékoztatóra
invitálta az újságírókat. A krónikát Hatvani Tóth
Erika képviselte.

Riporter:
Az európai uniós csatlakozásra való
felkészülésünkben gyakran ér bennünket az a
kritika, hogy Magyarországon nem megoldott
az úgynevezett cigány-kérdés. Olyan előítéletek
is lehetnek emögött, amelyek jellemzik
Magyarországot. Kósáné Kovács Magda a
Parlament Emberi jogi bizottságának elnöke úgy
véli, egyre több a rasszista kijelentés, a
rasszizmusra utaló jel Magyarországon.

Kósáné Kovács Magda:
Az előítéletesség valóban velünk el. A
magyarországi cigányság társadalmi helyzete, a
népesség öt százalékáról van szó, valóban
aggodalomra ad okot és a megoldását rövid
távra senki nem ígérheti. Nem néhány hónapos,
nem is egy-két éves belső integrációs
felzárkóztató folyamatról van szó, hanem
évtizedes feladatsorról, amelyben az Európai
Unió sem a végleges megoldást várja el tőlünk,
de a szándékot, a mérhető hatású lépéseket
várja és elvárja. Az előítéletesség gyökerei a
társadalomban sajnos nagyon mélyek és a
magyarországi cigánysággal szemben talán a
legáltalánosabb előítélet az, hogy nem
dolgoznak, társadalmi jövedelemből élnek, de
nem is akarnak dolgozni. Akik ezt mondják,
vagy nem tudják, vagy szándékosan
elfelejtették, hogy a 70-es évek végén, a 80-as
évek elején a magyarországi munkaképes korú
cigányságnak a 80-85 százaléka dolgozott,
tehát pontosan annyi volt körükben a
foglalkoztatott, mint a nem cigányok között,
csak ők nem kvalifikált munkát végeztek. Ők
voltak azok, akiket maga alá temetett egy
összeomlott hajdani nagyipar. Ők voltak az
elsők, akik munka nélkül maradtak és mivel
aluliskolázottak, nincsen szakképesítésük,
bizony nem kellenek az egyre szigorúbbá váló
munkaerőpiacon. Az előítéletekből aztán új és
új sérelmek, fájdalmak és előítéletek sarjadnak,
hiszen a cigány családok népesek, egy-egy
községben a szociális célra fordítható pénzek
jelentős részét elviszik és a szegénység
rivalizálása új előítéleteket, néha gyűlölségeket
is szül. Nagyon komolyan kell vennünk az
Európa Tanács rasszizmus és
idegengyűlölet elleni bizottságának a komoly
figyelmeztetését, a politikának, a
törvényhozóknak is mevan a maga felelőssége és
feladata a közvélekedés alakításában.

Riporter:
Említette, hogy a kormány a szociális problémák
megoldását áthárítja az önkormányzatokra és
legtöbbször ebből adódik a gond, hogy az
önkormányzatok szeretnének megszabadulni a
szegényeiktől és ehhez kapcsolódóan a mély
szegénységben élő cigányoktól is. Mi lehetne ez
ellen a megfelelő megoldás?

Kósáné Kovács Magda:
Egy másfajta szociálpolitikai gondolkodás és a
szociális költségeknek másfajta finanszírozása.
Hiszen a normatív támogatások eljuthatnak a
célzott, hátrányos helyzetű csoportokhoz. A
célzott, hátrányos helyzetű csoportok a mély
szegénységben élők, cigányok és nem cigányok,
sajnos tudjuk, hogy a mélyszegénységben élők
között igen sok a cigány. Ha a költségvetés
garantálja a forrásokat és megjelöli azokat a
csoportokat, ahová ezeknek a forrásoknak el
kell jutniuk, akkor a szegények nincsenek kitéve
a helyi, települési szegénység különbséget tevő
szorító kínjának. Ma Magyarországon nagyon
különböző anyagi lehetőségű önkormányzatok
élnek egymáshoz közel is. Van olyan
önkormányzat, amelyik a törvényben megszabott
normákon felül is adni tud, van amelyik saját
forrásból is adni tud, és van, ahol a szegények
között választani kell, hogy a kevés pénzt hova
adják. Egy másfajta szemléletű szociálpolitika,
amely nem gyanakszik a szegénységre, hanem
segíteni próbál az önkormányzatok helyzetén és
változtatna.

Riporter:
Az MSzP szerint egyre több idegengyűlöletre
utaló jel van a közéletben is és nem csak a
cigányok ellen. Ez ellen hogyan lehetne fölvenni a
harcot?

Kósáné Kovács Magda:
Az Európa Tanács előbb idézett bizottsága a
hosszú és rendkívül tartalmas jelentésében erre is
tesz ajánlást és minket arra figyelmeztet, hogy
próbáljunk meg kidolgozni egy általános
antidiszkriminációs törvényt, amelyik alá
rendeződhetetnének a különböző szakmai
jogszabályok. De figyelmeztet minket arra is,
hogy a nemzetek, vallási, faji csoportok, etnikai
csoportok elleni gyűlölet akkor is
bűncselekmény, ha nem cselekedetben, hanem
csak becsmérlésben, tehát szóban nyilvánul meg
és ez ma Magyarországon sajnos nagyon
gyakori. Én azt gondolom, hogy a Büntető
Törvénykönyv koncepcionális áttekintésénél erre
az ajánlásra a Parlamentnek tekintettel kell lennie.

Előzmény: Törölt nick (22)