Frigyes Mester:

A film bô nyállal elmegy, de ha katarzisra vágysz akkor inkább másikat keress. Ha nem túl kritikus szemmel nézed, akkor jókat lehet mulatni rajta. Az operatôr tényleg remek munkát végzett, de ezt a John Woo-féle filmeknél már megszokhattuk -- gyönyörűen volt fényképezve az egész.

Volt minden a szokásos Woo kellékek közül: galambok, tűz, lassítottan vonuló macho fôhôs, bukfenc közben lövöldözés, talán csak az áttetszô, szellôben libbenô fátylak hiányoztak.

A fôhôs kartársnôn reggel óta csak röhögni tudok, olyan ártatlanul bárgyú műbaba volt. Azt azóta sem tudtam beazonosítani, hogy vajon milyen vér keveredhetett benne, de szerintem legalább három apja lehetett, mert ennyire egzotikusan sárgát két tojásból kikeverni nem lehet. Örök rejtély, hogy hogyan tanították be neki a kb hat mondatos szerepét.

Persze lehet, hogy emellett Nobel-díj várományos a szentem, csak a jenkik ezeket a tompika barbibabákat eszik, ezért underclockolták a baba processzorát...

Szóval egyszer azért meg lehet nézni, egy fél csillaggal jobb a mezei akciófilmeknél, de túl nagy durranásra ne számíts...