Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. - Nagytétényi Sertéshízlalda

 

Az 1914-ben épült, de mára már megszűnt nagytétényi hizlalda átható szagát sokáig érezhették a vasúton utazók, vagy akár az autósok. Felülve egykor a Déli pályaudvaron a Balaton felé tartó vonatra – különösen a gőzmozdonyos korban – az utasok tudták, hogy még Budapest területén kétszer is fel kell húzni az ablakot. Az alagútban, közvetlenül indulás után, mert bejött a kormos füst, és Nagytétényhez közeledve, Budafok-Háros megálló után, mert itt meg a nevezetes sertéshizlalda árasztotta el "illatával" a vagonokat.

1915-ben 2.5 km normál és 10 km keskeny, 760 mm-es nyomtávolságú iparvágány volt.

1916-ban a nagytétényi beruházásnak hála, a kőbányai hízlalda megszűnt.

1940.III.17.-én a Duna árvíze elöntötte a hízlaldát, ekkor 25 544 sertés volt a telepen nevelés alatt. A mentés ellenére is kb. 3 000 sertés vízbe fúlt…

1949.I.26.-a,a Világosság címú lapból:

…

A telepen minden van. Bognár, kovács, lakatos, asztalosműhely. Saját vízmű — napi egymillió liter vízfogyasztással — bolgár-kertészet, tehenészet. Az iparvasútjuknak harminchat kilométeres a sínhálózata, a mozdony műhelyükben öt, ócskavasból üzemképessé kalapált kis masina álldogál.

…

1956.II.23.-i újságkivágás:

A HONVÉDEK SEGÍTSÉGE

A nagytétényi sertéshizlaldát hétfő reggelre mintegy negyven centiméteres hó borította. Az utak és az etetőterek használhatatlanok voltak. A majdnem 6 000 köbméter havat a hizlalda dolgozói egyedül nem tudták volna gyorsan eltakarítani. Kedden délután azonban nyolcvan honvéd segített a hótakarításban és szerdán már megindulhatott az állatok élelmét szállító kisvasút.

1962-ben ötszáz dolgozó munkájával 84 000 darab 110-115 kg sertés lett felnevelve, ehhez napi 12 vagon takarmányra volt szükség.