"BETÖM fogalma egy általános kifejezés egy mondjuk üreges hely feltöltésére. Ugyanakkor a BETON már egy meghatározott BETÖM-ésre szolgáló anyag."
A beton szó átvétel a magyar nyelvben, így nem mondhatjuk, hogy új szót alkottunk.
"LEVÁL---LEVÉL "
A LE-VÁL szó gyöke a VÁL(ik) ige, a LEV-ÉL gyöke pedig a levegővel kapcsolatos LEV gyök.
Így a két szó eredete nem függhet össze.
"SZÜNNAP---SZÜNNEP---ÜNNEP"
Mindkét szóban előfordul mind a NAP, mind a NEP változat, ez nem bizonyít semmit.
Régies formában IN-NAP (korántsem egyetlen; idnap idnep, innep, ünnep...)
A szóösszetétel első tagja a SZÜN- illetve az IN- (id- ün-)
A két gyök jelentése merőben eltérő. A SZÜN(et) esetében valaminek az ideiglenes megszűnéséről van szó, az IN esetében pedig valamilyen tevékenységről, vagy annak elkezdéséről, lásd INOG.
Az ÜNNEP és a SZÜNNAP különböző (jelentésű) gyökökből összetett szó, ennek megfelelően az összetételek jelentése is különbözik egymástól:
A SZÜNNAP a tevékenység felfüggesztéséről, ideiglenes szüneteltetéséről, ezzel ellentétben az ÜNNEP vallási, megemlékezési ceremóniáról szól.
A kettő közt csupán látszat-összefüggés van, mivel két dolgot nem lehet egyszerre csinálni. Ezt Te is észrevetted:
"a szünnap egy jóval tágabb fogalom és az még nem feltétlenül ünnepnap.
Viszont fordítva mindig egybeesik : Minden ÜNNEP SZÜNNEP vagyis SZÜNNAP lesz." - Nyilván azért, mert ünnepelni akkor lehet, ha a munka szünetel...
"A PERISZ-KÓP dolgot is hiába akarod szándékosan félreértelmezni, egyszerűen a tükör-PÁROK végett PÁROS-KÉP"
Semmilyen képpár, vagy páros-kép nincs. Egyetlen kép van. A tükörpár nem képpár.
"Vagy nem. TÓJA és TAVA egyaránt volt/van használva. A szó 50 % arányban más hangokat tartalmaz."
A PIR és a TŰZ 100%-ban tartalmaz más hangokat, mégis ugyan az a jelentése a két gyöknek.
"De itt minden jel szerint szándékosan mások a szavaink"
Természetesen, hiszen más fogalmakat akartunk velük megnevezni, de nem azért, "hogy az egy összetartó fogalom (zsák) több megnyilvánulási formában is létezhessen..."
A zakó eredetét az akkád aḳḳu, valószínűleg zsákszerű 'vezeklő ruha' szóig lehet visszavezetni. (ÚESz szrint)
Ennek egyenesági leszármazottja a magyar kiejtésű zakó, az olasz, német sacco...
A zsák szót hallottam zsaku-nak is mondani...
Tehát a aḳḳu /zakó /zsaku(zsák) /régiesen sak ugyan azok a szavak, melyek az idő folyamán némi változáson estek át, de a jelentésük nem változott, legföljebb átvitt értelemben is használjuk, hiszen a zakó egy zsákszerű ruhadarab, a zacskó pedig kicsinyítő képzővel van ellátva, az iszak egy hordozható "zsák" valószínűleg VI-szak toldalékolással, a szák pedig egy zsákszerű háló.
Az összes szó gyöke a sak/szak/zak különböző kiejtési változatai. Ezt a gyököt toldalékoltuk, s képeztünk belőle más jelentésű szavakat.
