"A zeng, zsong,  hang, bong,  kong--- mind rezeg"

 

Maradjunk már annyiban szerintem, hogy minden hang rezeg.))    A hangok rezgések eleve.))   Tehát ez nem lehet magyarázat, sem indoka bármiféle megkülönböztetésnek,  mert  bármely hang mechanikai hullámként terjedő rezgés.    Bármiféle -ONG  nélkül is, a KUKORICA dologra is igaz ugyanannyira.)) 

 

Már érted miről beszélek, remélem.   Ehhez nem kell --ONG, anélkül is minden rezeg ami hangokból áll és kiejtjük.

 

Viszont INGÁS  vagyis INOG-ás fogalma kevésbé értelmezhető  a  ZSONG  és  mondjuk a BONG  szóban már,  az egész kifejezésünk a hangutánzásról  szól,  a kezdőmássalhangzók ezen szavakban még a szokásosnál is meghatározóbb,  hiszen maga a kezdőhang lesz a hallható valóságunk,  amellyel szerintem  elég nehéz is volna vitatni.    

 

INOG :  "bizonytalanul áll,  ide-oda mozog,  hajladozik "  ------ nagyjából így értelmezendő.   Viszont a fentieknél  elég egyértelműen a hangzásokat nevezi meg,  hangeffektekről van szó. 

 

De amúgy  a szó vég eléggé a gyakorító igeképzésre hajaz már megjelenésében is.  Ismerhetünk  ma olyan -OG  végű szavakat, amelyeknek még megtalálni az --ONG  párját is régebbről.   Kérdés  hogy miért van azoknál kétféle ebből.  

 

De erre is lehet magyarázat,  ha megnézzük az  -OG  stb.  gyakorítóképzős szavainkat,  túlnyomórészt  hangutánzó gyökérelemekre tevődik rá, és maguk a szavak is nagyrészt direkt hangutánzóak:  ZÖR-ÖG  ,CSÖR-ÖG,  CSOB-OG,  DOB-OG stb.  rengeteg írható.    Például a CSÖRÖG  szót ritkán megtalálni CSÖRÖNG  formában is,  egyező jelentéssel.   Elképzelhető  hogy  az -OG  formák  már rövidült alakok.  

 

Amit írsz, az a része jó ezekkel kapcsolatosan :   REMEG, RENG,  RÁNG, RING, RENGET, RÁNGAT, RINGAT,  ezek etimológiailag nyilvánvalóan azonos csoportba tartozó szavak lesznek.   De ezt nem keverhetjük bele a ZSONG  szóba, ami nyilvánvalóan a hangjelenséget nevezi meg...