"Tehát eszerint az --ANG szóelem  az maga a H-ANG lenne."

Ez az elgondolás csak ott lenne igaz, ahol - mint a példáidban is - "hangutánzók" a szavak: BONG, CSENG, DÖNG.

 

De ez nem magyarázza meg miért került toldalékként a szó végére mint gyakorító képző: -ong/-eng/-öng...

Olyan megoldást kell keresni, mely mindkét esetre igaz.

Nos, a végződések mindkét esetben ugyan azok. Bo-ONG, CSe-ENG, Dö-ÖNG, illetve haj(o)l-ong, terj-eng, dül-öng.

Az első három szó gyökei B(o), CS(e), D(ö). Ilyen hangok vannak a természetben, olyanok nincsenek, Hogy bong, cseng, döng... Az előbbiek a hangutánzók, s nem az utóbbi, gyakorító képzővel ellátottak. Ugyanis azok már toldalékolt szavak, s a végződéseik azt fejezik ki, hogy a hangok ismétlődnek. Milyen hangok? Hát a B(o), CS(e), D(ö) hangok...

Tovább vizsgálódva, a toldalékok is gyökök, valószínűleg háromhangúak: -(o)NOG,  -(e)NEG, -(ö)NÖG, ahol a magánhangzó a toldalékolt szó magánhangzójához illeszkedik.

Ugyan ezek a toldalékok járulnak a következő gyökökhöz: RI-N(o)G, LE-N(e)G, PA-N(o)G, RE-N(e)G, I-NOG, TOL-(o)N(o)G, stb, s ezek egyike sem hangutánzó szó.

Nagy kérdés, mi volt a jelentése ennek a gyöknek?

Nyilván a toldalék funkciója erre ad valamilyen támpontot, de más oldalról is igazolni kell.

Másik út, ha szókezdő gyökként keresünk rá.

NOG: semmi érdemleges, mindössze egy családnév; Nogáll

NAG: itt sem jutunk előbbre, mert csak a NAGY szó gyöke áll egyedül.

NEG: ebben az alakban is csak egy mai szóval találkozunk éspedig; negatív, "valaminek az ellentéte" értelemben, de ez nem magyar szó. Esetleg szóba jöhet a négy.

Sajnos a magyar nyelvben nincs semmilyen szóbokra ennek a gyöknek...

 

A hangok jelentése alapján a G értelemszerűen szakaszos mozgást jelent, ez rendben is van.

Az N hang nem igazán (egyáltalán nem) hangutánzó, ezért itt is nehézségbe ütközünk.

Végül nézzük meg az N hangú toldalékokat és azok jelentését:

- Ni igenévképző, lehetséges jelentése: cselekvés, mozgás.

- aN, -eN mozzanat kifejezője (csattan, libben)

Ezekkel talán közelebb jutottunk a megfejtéshez, hiszen mozgás, mozzanat a jelentésük, s ez egybevág az -aNG, -eNG, - oNG toldalékunk funkcióbeli jelentésével.

De itt van még az

- oN, -eN, -öN helyhatározó rag, azonban a T is az. Sőt, inkább ez utóbbi tekinthető annak, (eredetibbnek), ugyanakkor az előbbi az elterjedtebb.

Mit jelenthet itt az N hang? Csak feltételezni tudom, hogy a már egyébként is a földön levő tárgyakra került dolgok hívták életre ezt a ragot, ami azt a mozzanatot fejezi ki, ami által oda került, odatették...

Vannak még "egyhangú" gyökszavaink is:

- Na, Ne, No, Ni. Ezek is noszogatást, mozzanatokat jelentenek.

 

Úgy vélem, elfogadható választ sikerült adni az -aNG, -eNG, - oNG toldalékok jelentésére.