Egy viszonyszámhoz mindig két valami kell: amihez viszonyítunk, és amit viszonyítunk. Ha

M = 1,

akkor az speciális eset, mert olyan valamit viszonyítunk, ami éppen megegyezik a viszonyítási alappal. A hang, a többi mechanikus rezgés terjedésének Mach-száma valóban mindig 1, hiszen ez a viszonyítási alap. Ha azt mondod, hogy M = 1 a hang terjedési sebességét adja, akkor természetesen igazad van, csak éppen a mondandód információtartalma 0, ugyanis visszavezetted a hangsebességet a hangsebességre.

Mondok egy példát. Legyen k a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó mindenkori bérének aránya a teljes munkaidős bérhez. Ebből automatikusan következik, hogy

k = 1

esetén a dolgozó éppen a teljes fizetést kapja. De attól még k nem a fizetés, hiszen más a dimenziója: nem forint.

Az, hogy a Mach-számhoz nem kell mozgó tárgy vagy közeg, az kb. ugyanazt jelenti, hogy a sebesség fogalmához nem kell mozgó tárgy: természetesen el tudjuk képzelni a sebesség fogalmát mozgás nélkül is, csak éppen nincs értelme.

A fogalomzavart talán egy pici képlettel lehet eloszlatni:

v = M * c

v dimenziója m/s, c dimenziója úgyszintén, M dimenziója (m/s)/(m/s), azaz skalár. Egy skalár pedig nem lehet sebesség, mert nem az a dimenziója. A tárgy sebességét úgy kapod meg, ha a Machszám-értéket beszorzod a terjedési sebességgel. Mivel a terjedési sebességhez tartozó Mach-szám 1, a terjedési sebességet kapod; csak éppen nincs értelme vele foglalkozni.

Nézzük a fizikai értelmét a dolognak: a Mach-szám bevezetése azért célszerű, mert az áramló közeg, illetve a közegben mozgó tárgy viselkedése a konkrét c értéktől függetlenül elsősorban csak a Mach-számtól függ; az egész dolgot ezeknek a jelenségeknek a könnyebb magyarázata miatt találták ki. Mozgó tárgy vagy közeg nélkül tehát a Mach-szám egyszerűen értelmetlen. Azt, hogy a hangsebesség 1-gyel szorozva hangsebességet ad, tudjuk enélkül is.

(imponáló ez a szerénység: végre egy mosoly! Már aggódtam, hogy egészen megkeseredtél. Kár lenne.)