A 666 CD-n az eredeti LP-hez képest a következő számok nem találhatóak :
A oldal 10. Lament
Kedves magyar kollégák! Nem hiszem el, hogy nem fért volna el ez a szám(, legalább egy lekevert változata).
Majd idővel meghallgatom, hogy ténylegesen milyen hosszú is ez az egyetlen szám.

A Best of Aphrodite's Child-ot régen hallottam, ugyanúgy ahogy néhány más - jelen pillanatban nekem nem meglévő Vangelis - albumot. Sajnos az anyagi lehetőségeim korlátozottak, s még így is az átlagnál többet költök CD-k re.(Most csak cd-k ből úgy 120-130 van.)

A Beauborg-ról és az Invisible Connection-ról a vélemnyem, hogy még nem értem el azt a szintet, hogy számomra komoly élvezetet jelentsen, s ráadásul annyi más remek mű hiányzik a gyűlyteményemből, hogy ha majd vérbelis Vangelis fanatista leszek, csak akkor fogom megvenni. Persze ennek ellenére értékes darabnak tartom, mert egy ember egy olyan harmóniát és érzelmet fejezett ki, amely csak kevés embernek adatik meg.

Egy témát vetnék fel megvitatásra, ha vevők vagytok rá.
Mennyire "szabad" más sorrendbe lejátszani egy lemezt, mint az eredeti sorrend. Gondolok arra, hogy pl. a CD lejátszón mennyire ildomos egy Vangelis lemezt RND-vel meghallgatni.
Az én szerény véleményem, hogy lehet, de nem tanácsos, mert az összértékéből veszítünk.
Ez olyan, mint amikor egy fejezet mondatait felcseréljük. Természetesen a mondanivaló így is összejön, legalábbis a nagyrésze, de pont a sorrendiség, az egymáshoz kapcsolódás nem fog stimmelni, ami természetesen szintén információ hordozó.
Egy majdnem ellentmodásra hívnám fel a figyelmet, miszerint Vangelisnek vannak válogatás lemezei. Ezekkel az a helyzet - szerintem - hogy ezeknek is megvan a Mester által meghatározott sorrendjük, ráadásul (jó)néhány szám át is van dolgozva - talán az összhatás, talán a kifejteni kívánt érzelem részletesebbé tétele végett.

Szerintem Vangelis amit mondani szeretne zenéje által, azok elsősorban érzések (főként saát érzései), amit lefest. Ezekkel a hangulatokkal egy történetet mesél, melyeket - mivel általában nem nevez meg - mindenki a saját hasonló helyzetére helyezheti, s talán tudtunk nélkül is segít életünk egyes problémáit megoldani a zene kölcsönhatásán keresztül. Ez az a szint, ahol már a beszéd nyelvfüggetlen lesz, mert ezek az érzések, amelyek földünkön egyetemesek - sokkal több embernek szól, mint egy adott nyelvü beszéd. Ez a zene a metanyelv !