Ez 9 pont/bekezdés,  az első hármat nagyjából le is okézom, így a 4-től   haladok :

 

4:  Idézek :  "Egy létező szóból CSAK toldalékolással hozunk létre más jelentésű szavakat."  illetve :  "Úgy nem alkotunk szavakat, hogy egy már meglévőben kicserélünk egy, vagy két hangot."

 

Épp erre hoztam fel példákat hogy de nagyon is alkotunk így új szavakat.  De 100 számra írom ezeket ha szükséges, mert annyi ilyen van.   A ZSURLÓ ma egy növény megnevezése és egy átlagembernek  már rég eszébe sem jut hogy ez a SÚROLÓ  szavunknak a közvetlen képzete.   Tehát a ZSURLÓ  szót egyáltalán nem kellett elejétől felépíteni, de még csak ragozni sem már, mivel az egész  a SÚROLÓ-ból van egy kis módosítással. 

 

Ugyanez a figura a PARÁZSOL  és a PERZSEL+  a társai esetén is.  Sőt ha megnézzük jobban már a PARÁZS és a PIROS  szó is igen  közeliek nem csak hangalakban,  jelentés okán is hiszen mily véletlen  épp a PARÁZS színe lesz ez.   Ezek tudatos kapcsolódások a nyelvünkben...

 

 

5: A GÖR és KÖR  elemek bizonyára nem csak úgy "véletlenül"  hasonló alakúak szerintem. 

 

 

6: A magyar nyelvben tiszta hangokat használunk fel magánhangzó ejtésre,  ebből hagyjuk ki a tájszólásokat.  A CSORGAT---CSURGAT  esetén két hangalakunk van egy dologra.  És mindegy voltaképpen melyiket használjuk belőle.   W meg nincs a nyelvünkben,  ahol meg van ott is összevissza  ejtik ki, mikor épp hogy dobja a gép,  az angol szavak vizsgálatánál meg arra jutottam hogy  gyakran csak töltelék a szóban és valójában nem is kéne bele igazából sokszor.  

 

Például  a SWEEPER  szó egyértelműen megállapítható hogy a magyar nyelvnek már egy ragozott szava , egészen pontosan a  SEPER  szavunkról van itt szó.  Tehát ez a W mint oly sokszor,  egy  különösebb funkció nélküli betéthang csak úgy  benne.   Maximum csak az eredeti külalaktól való eltérést szolgálhatja,  más értelmes magyarázata nincs neki különösebben.   Ja és a W hangot bizonyára nem véletlen nevezzük DUPLA VÉ-nek.))   De még úgy is van megrajzolva ha megfigyeled hogy V+V egymás mellett W hoppá.))   Akkor ez nem lehet U,  ami meg főleg tök más mivel magánhangzó ráadásul. 

 

7:   CS+R  együtt számít  egy  CSOR-og  szóban,  itt nem csak egy hangot hallunk,  hanem mindkettőt váltakozva.

 

8:  De a legtöbb természeti hangot nem 1 hang fejezi ki jól, legalább kettő kell hozzá többnyire.  Mert a valóságban sem csak egy hangúak általában. CS ezekben csak az egyik része.

 

9: Ezt már sokszor vettük hogy az úgymond "tűzértelmű"  és kapcsolatú  általunk PIR  gyökként megnevezett vélhetően hangutánzó eredetű  gyökszavából  van a PARÁZS  szó is,  szerintem ezt már megállapítottuk helyesen.  Viszont a PERZSEL  és a társait már nem kellett elölről felépíteni, mert elég volt a már készen meglévő PARÁZSOL  formát felhasználni és  elővenni csak ezekhez...