Na azért a Szaharában is van éjszaka, ez egy feles faktort ad, nem beszélve arról, hogy az 1000 W/m
2 csak merőleges beesés esetén érvényes. Ha a napelemek olyanok, hogy nem követik a Nap járását, ami ugye jóval bonyolultab szerkezet lenne, nem beszélve a mozgatáshoz elhasznált energiáról, akkor még itt is kapunk egy feles faktort. Azonban, ha a nap közel van a látóhatárhoz, akkor jóval több levegőrétegen kell átmennie a fényének, ez megint csökkenti az energiát, nem beszélve arról, hogy főleg a kék fény vonódik így ki a napfényből, amire igazán érzékenyek a napelemek (ha követi is a berendezés a Napot, akkor is jócskán csökken a besugárzott energia a Nap alacsonyabb helyzetekor). Mindezek után, jó ha marad átlagosan 100 W/m
2 fényteljesítmény a Szaharában is. Ebből pedig kijön a magyarországi 10 W/m
2, egyrészt a helhős idők miatt, másrészt, hogy a Nap még nyáron sem süt merőlegesen, nem hogy télen, bár ez fix napelemeknél is kiküszöbölhető egy átlagos dőlésszöggel, de a téli alacsonyan járó Nap miatt, mint mondtam, már túl sok fényt nyel el a légkör.
Franciaországban ezért csináltak olyan napkollektorokat, ahol speciális alakú tükrök gyűjtik a napfényt a fókuszpontba, ahol vizet forralnak velük. Ekkor nem gond a Nap mozgása, mivel a tükör mindig ugyan oda veri vissza a napfényt. Ezek a berendezések elfoglalnak egy fél falut, a leadott megelvíz jó, ha két falu szükségleteit fedezi.
Ma már tudnak félvezetőt műanyagból is előállítani, ilyen fólia teheát nem lenne túl drága, egymás alá is elhelyezhetők, mivel átlátszók, persze az alsóbb rétegekbe egyre kisebb fény jut, emiatt, bár a hatásfokuk jóval kisebb a szilíciumos napelemekénél, megközelíthetik azokét.
Na persze azok a problémák, amiket Dr. Lecter említ, továbbra is megmerednának.