A mindent megszépítő messzeség... Hát igen, tíz év alatt azért sok kihullik az ember fejéből. Most már rémlik a 3x2 hidraulikaszivattyú is.

Az a kézi pumpa pedig valahogy átmentődött neuronjaimban a Tu-124-ből, ahol megtaláltam valahol a pilótakabin falán a szép, esztergált fanyelet - olyan volt, mint egyes falusi kutak hajtókarja -, és a gázkarpult oldalán ott volt a csonk is, amibe be kellett volna illeszteni, ha valamelyik pilcsinek testmozgásra van szüksége... Gondolom, szegény fedélzeti szereplő (bortmechanyik) pumpálta volna, ha mégis kell.

Erősen 20 fölötti siklószámuk tudtommal a teljesítmény-vitorlázógépeknek van, az utasgépeké 15-20 között lehet. Ez ermészetesen az ú.n. legjobb siklószám, hiszen a siklószám minden más paraméter változatlan értéke setén függ az állászögtől.

A futókibocsátás 12-15 körüli értékre csöökenti a legjobb siklószámot, a fékszárny még tovább, egészen a leszálló fékszárnyhoz tartozó 5-7 értékig. Ha tehát valaki siklórepülésben hoz haza egy Boeinget Bécsből, úgy kalkuláljon, hogy közvetlenül a leszállás előtt azért meredekebb lesz a siklás: 1200 méter magasból csak 6 km-t lehet leszálló konfigurációban megtenni. A gyakorlatban azt csinálják, hogy kisebb fékszárnnyal jönnek, és csak akkor teszik ki leszálló helyzetbe, ha kiteszik egyáltalán, ha egészen biztosan jó a helyezkedés.

Jótanács, és ez már inkább Cessnára hangolva: rossz vagy leállt motorral ne a pálya elejét célozd, hanem úgy az egyharmadát. Ha magasan vagy, mindig lehet valamit csinálni, de ha alacsonyan, akkor már nem nagyon.