„Ugye a múltkor hoztam a Bell teoméráját amiből éppen leszűrhetjük, hogy kvantumkapcsolatok túlszárnyalják a fényt, vagyis olyanok mint a gondolat.”

A fősodorbeli elmélet szerint, a fény, vagyis az elektromágneses sugárzás, a téridőben fénysebességgel terjeszti az információt, amit a forrásától kapott. Amennyiben a téridő egy olyan közeg, amiben az EM és GR hullámok terjedése maximálisan c-re van korlátozva, akkor kölcsönhatásban van a fénnyel, vagyis lefékezi. Ebből az derül ki, hogy a téridőben is van hatóerő.

Ha ez a hatóerő csak a fényt korlátozza, de az információ más hordozóját, például a gondolatot nem, akkor az valóban gyorsabb lesz a fénynél. Mivel a gondolat nem mérhető meg más eszközzel, mint önmagával, így olyan sebességet tulajdoníthatunk neki, amilyent csak szeretnénk. Amikor azt mondjuk, hogy azonnal, akkor ezzel elimináljuk az időt az útról, amin az információnak végig kellene menni. Azonban a távolságot, vagyis a teret nem lehet semmissé tenni, ha már létezik. De mi van ha csak nagyon kevés ideig létezik? Úgy, mint a téridőnek kvantumai, amik a legkisebb helyet, a legrövidebb ideig képezik, amit csak el tudunk gondolni. Na ez lenne akkor a gondolat által bejárható út és idő hányadosa, vagyis a sebessége? ;-)