Lutra Creative Commons License 2025.01.11 0 0 98679

Ágai Ágnes

Alkonydal

Amikor már az est leszáll,
s a földre langyos pára hull,
az ember búcsúzni készül,
mígnem az éjfél ráborul.

Végigemlékszi életét,
egy-egy paránynál elidőz,
fontolja, mit csinálna másképp,
hogyha nem hullna rá az ősz.

A múltnak színe változik,
kékellőn int a messzeség,
a vérpiros is megfakul,
lilás felhőket küld az ég.

A Föld megáll, már nem forog,
a csend a tájra ráfeszül,
az ember, akár az Isten,
magára marad egyedül.