Nem vagyok fizikus, csak egy laikus. A véleményem se számít komolynak, nehogy valaki felkapja rá a vizet.

A galaxisok közötti tér sem teljesen anyagmentes, ezért nem 100%-ig homogén. Egy csillagról elindult foton, vagyis egy hatáscsomag, addig terjed a térben, amíg valamilyen anyagban elnyelődik. Ekkor lehet regisztrálni egy detektorral, ami a valós fotont mutatja ki. Azonban az úton, amit a regisztrálásig megtesz, virtuális fotonként halad. Felmerül a kérdés, hogyan? Véleményem szerint, a diszkrét téridő-kvantumok, mint közvetítő „bozonok” segítségével. Ezek úgy adják át egymásnak az energiacsomagot, mint a tűzoltólánc emberei a vizesvödröket. A téridő nem veszi el az energiát, csak továbbítja a c sebességgel. Ugyan akkor, a téridő kvantumok egységes rezgésszáma segíti a virtuális foton fennmaradását azzal, hogy nem csökkenti az induláskor kapott sebességét. Az űrben lévő anyaggal való olyan kölcsönhatás vesz el egy minimális energiát a virtuális fotonoktól, mint a szétszóródás és visszaverődés, ami hulláhossz növekedéssel jár. Ebből adódik a fény fáradása, ami a megtett út hosszával arányos.