Lutra Creative Commons License 2025.01.04 0 0 98656

Baranyi Ferenc

Írások a falon

1. Mene tekel ufarszin

Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig hallottan avagy éberen
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltűnnek a mai figurák.
(Ady: A perc-emberkék után)

Nem tűnnek el. Szent láz és értelem nem
pihenhet, sajnos, váltig kell hevüljön,
jövőnk szolgálom azzal a jelenben,
hogy férgeit már most pokolra küldöm,
most írok úgy, hogy halálom után is
idegesítsem a perc-figurákat!
Ha Kháron majd a túlsó partra átvisz:
maradjon itt a megverselt utálat,
mely majd kaján s pusztító örömökbe
ürmöt vegyít, s mely méreg módra jár át
dölyfös dorbézolást, derékba törve
Belzacár fékevesztett lakomáját,
úgy írok most, hogy falra rótt szidalmam
holtom után is hitványt szégyenítsen,
versem lesz gát a piszkos áradatban,
ha zúdulását eltűrné az Isten,
malterra írom, síromból kinyúlva:
pünkösdi minden tobzódó királyság!

S majd könnyűnek találtatik, ki újra
megrendezné Belzacár orgiáját.