Maminti Creative Commons License 2000.06.22 0 0 13
Szerintem minden kutya egyéniség, több vagy kevesebb értelmi és egyéb képességekkel van megáldva, tehát nem lehet róluk igazán általánosító véleményt leírni. Én speciel láttam már olyan ír szettert, "akinek" csak agya helye volt, azt is kitöltötte a teljes lelkesedés. Persze, még így is magasan verte a gazdáját IQ-ban. A sztorim a következő: a liftre vártam, a már fent említett ír szetter barátunk és gazdája társaságában. Kutya persze lelkes, háromszor körbeszaglász, én megsimogatom, már nyalja is a kezemet. Kinyílik a liftajtó, kijön rajta egy 70 éves néni, két bottal, kutyusunk rögtön ráront, körbeugrálja, éppen a botot ki nem veri szegény néni kezéből. Gazdiban fel sem merül, hogy rászóljon a kutyára. Néni mosolyogva kibotorkál - szerencsére ő is szereti a kutyákat, és látja, hogy a jelenlévő eb totál dilis és teljesen jóindulatú -, mi meg beszállunk. A kutyát végig a nyakánál-szügyénél fogva kinyújott karral kellett visszatartanom attól hogy rámugorjon, miközben az a két hátsó lábán állva nyöszörgött, és kapálózott a mellső mancsaival (így is moshattam utána az összes cuccomat, mert teljesen összesározott) miközben a gazdája nekünk háttal! a liftajtót szugerálta, majd legnagyobb megdöbbenésemre mielőtt megállt volna a lift, kinyitotta az ajtót, azzal az indoklással, hogy véletlenül rossz gombot nyomott meg, és nem akarta, hogy egy emelettel továbbmenjek... Hirtelen felmerült bennem a kép, hogy ettől az idiótától nyugodtan beszorulhattunk volna a liftbe, és az alatt a pár óra alatt, míg valaki végül kiszabadít minket kinyújtott karral állhatok, mint valami kutyás szobor...