Graffiti:
Akkor mi valahol rokonlelkek vagyunk a repülésben. Én ugyan nem vitorláztam, pilótaként csak ballonnal repültem, de mivel repülőtereken nőttem fel (apám is mérnök), az ejtőernyőn, siklóernyőn és gyalogsárkányon kívül mindennel elég sokat repültem. Mint említettem vala, munkám kapcsán most is sűrűn repülők, de itt L-410-en és ettől felfele. Az igazi azonban a kicsi, mint ahogy Te írtad, bár mostanában már nincs időm csak úgy a régi ismerősökhöz kijárni hiénázni (meg hát ez már a repülés költségei miatt nem is úgy megy mint régen).
Amit a ballonról írtál, azzal teljesen egyetértek. Apropó: a sok "legnagyobb" repülős élményem közül az egyik az, amikor (1991-ben) alkalmam volt repülni a Hét Kontinens által gyártot egyik egyszemélyes - kosár nélküli - ballonnal (HA-401). Az valami fantasztikus érzés , mikor lógsz a szeren, sétálsz a kukoricás, vagy a fák tetején. Sajnos csak egy repülésre volt lehetőség (mindenki akart vele repülni!).
Egyetlen dolog, amitől idegenkedem és valószínüleg sose fogom megpróbálni, az az ejtőernyőzés (+ siklóernyő).