Az  akadémikus nyelvészet  kicsit összezavarodott az ÚT  és UTCA  ügyében,  mint  vasorrú bába az elektromágneses viharban.))    

 

ÚT  nekik  finnugor,  az UTCA  már meg szláv náluk.   Persze ősmag(yar) alapszó van előttünk és nyelvünkön képezve  aztán.    Nem túl bonyolult a szó felépítését beazonosítani. 

 

A TÁL-CA  mintájára  van kicsinyítőképzéssel.   TÁLKA  vagy  TÁLCA,  mindkettő jó.  Utóbbi BE van CÉ-ZVE,  tehát  BECÉZVE.  

 

Ugyanez az ÚT  lesz UT-CA,  becézve/kicsinyítve.   Hiszen a kisebb utakat nevezzük ma is utcának.   Az UTKA  sem  Uráli ,  ez is f-szság,  hát az ÚT  van kicsinyítőzve  csak rá kell nézni a szóra,  magyar a képzése. 

 

Ma már UTACSKA  ez,  másképp meg UTCA.     

 

 

ÚT alapszavunk.  Eleve  közösíthető az ÜT  és az ÁT  szavakkal is.   CSAPÁS  szavunk a közvetett bizonyíték,  ami  egy erdei út vagy ösvény,  és  azért csapás mert  ki  kellett  ÜTögetni ezt az Utat,  kicsapkodni  a helyét neki. 

 

Az ÚT  rendeltetése hogy A pontból B pontba ÁT lehessen rajta menni.   Melyik nyelv  tudja ezt így  közösíteni  és értelmet adni a  szónak...  A magyar természetesen.  

 

De továbbá a szóbokor ami az ÚT-ra  épül :     UTAS,  UTAZ,   UTÓ, UTÁN,  UTOL,   ÚTON-ÚTFÉLEN,   UTAL,  UTÁNOZ,   UTCA,   UTÓD,   de még egy UTÓPIA  szónak is az  ÚT-ból  képzett UTÓ  az alapja. 

 

Ezek mind a magyar nyelvben függnek  logikusan össze...