A nyomottvizes reaktorokban nem kell forrni a viznek ahhoz, hogy a magasabb homerseklet fekezze a lancreakciot.
1. Ha a viz melegszik, akkor csokken a surusege (kitagul), ami miatt csokken a neutronlassito kepessege. A neutronok atlagos energiaja megno, emiatt megno a neutron eselye arra, hogy nem egy U-235 magot hasit el, hanem egy U-238 magba befogodik. Igy a hasadasokban keletkezo neutronoknak nagyobb hanyada fog a lancreakcio szempontjabol elveszni. Ha eddig a reaktor 'neutronhaztartasa' ugy volt beallitva, hogy benne a neutronok szama allando, akkor a homerseklet megemelkedese utan a neutronok szama (es az azzal aranyos hoteljesitmeny) elkezd csokkenni.
2. Ha az uzemanyag melegszik, akkor a U-238 magok nagyobb valoszinuseggel fogjak be a neutronokat. Ez a Doppler-effektus. A folyamat kovetkezmenye ugyanaz, mint az 1. pontban: elkezd csokkenni a teljesitmeny.
3. Ha a viz forr, az hasonlo az 1. ponthoz: a gozbuborekok miatt a viz atlagos surusege csokken.
Az RBMK reaktorokban (Csernobil) a viz a csovekben nem elsosorban moderatorkent (neutronlassitokent), hanem reaktormeregkent (a neutronokat elnyelo anyagkent) viselkedett. Ezert ott a viz kitagulasa noveli a hasadast okozo neutronok szamat: a teljesitmeny noni kezd. Nevleges teljesitmenyen ezt kepes ellensulyozni az uzemanyag melegedese, de kis teljesitmenyeken nem. Es a balesetet okozo kiserlet pont a reaktorblokk leallitasa kozben tortent.
Az USA-ban is voltak az RBMK-hoz hasonlo reaktorok, valoban a fegyverprogram miatt. Nem urant suritettek, hanem plutoniumot termeltek. Aztan mikor lett eleg plutoniumok (talan az otvenes evek vegere), leallitottak oket, a fentebb leirt problema miatt. Tobbek kozott Teller Ede javaslatara.
A szabalyozas sem egeszen ugy van, ahogy Cowboy mondja... de mar igy is eleget irtam.
A Paksi Atomeromu honlapjat (www.npp.hu) ajanlanam en is mindenki figyelmebe.
Balmaz
(pronuklearis kockafeju mernokhallgato)
(mocskos atomlobbista)
(satobbi)