Devon: Kérdésedre a válasz egyszerű, és ha gyakorló szimulátoros vagy, akkor könnyen ki is tapasztalhatod.

Egyrészt a VOR adók jó részénél van DME, azaz távolságmérő adó is telepítve; ilyenkor könnyű a távolság érzékelése. Ha annál az adónál, amelyikre repülsz, véletlenül nincs, akkor sincs baj, mert talán van annál, amelyiktől elfelé repülsz; mivel a térképen az adók közötti távolságok fel vannak tüntetve, a helyzet triviális. Egyébként is úgy szokás, hogy nagyjából félútig az elhagyott adó FROM radiálján repülünk, onnantól a következő adó TO radiálján. Egyszerűen csak bent kell hagyni a második, passzív vevőben az elhagyott adó frekijét.

Ha egyik adón sincs DME? akkor is számos lehetőséged van az adó átrepülésének érzékelésére. Ahogy közeledsz az adóhoz, egyre jobban "összeszaladnak" a radiálok (ezek nem párhuzamosok, úgyhogy nem a végtelenben találkoznak); emiatt az adó közelében egyre óvatosabb korrekciók szükségesek a gép útvonalon tartásához. Az adó közvetlen közelében egyszerűen lehetetlen megtartani a gépet, a legkisebb kormánymozdulatra is kitör, túlszalad; nem is szabad erőltetni a dolgot, ilyenkor egyszerűen a mágneses irányszöget kell tartani pár percig. Az adó fölött átrepülve a TO jelzés - esetleg rövid kimaradás vagy bizonytalankodás után - átvált FROM jelzésre. Ha ezt nem várod meg, hanem egy kicsit előbb belekezdesz a fordulóba, akkor jó esélyed van, hogy mire a jel megint stabil lesz, éppen a megfelelő radiálon jössz ki. Ha nem, az sem baj: egy óvatos S-kanyarral ráhelyezkedsz, és kész. Kondenzcsík alpján láttam én már utasgépeket akkora túllövéssel fordulni, hogy az csak na!

(Kérdés: TO vagy FROM esetben egyezik meg a mágneses irányszög a radiál irányszögével?)

NDB adónál hasonló a helyzet, ott a mutató egyszerűen átfordul. Itt az a változás, hogy NDB adónál csak rárepülni van értelme ("homing" a beacon), ugyanis kirepülni tőle bármilyen irányban lehetséges; kicsit olyan ez, mint amikor az Északi-sarkról elidnulsz: bármerre mész is, mindig dél felé mész.

(Itt megint egy kérdés: erős oldalszélben egy NDB irányadó felé haladva milyen pályát ír le a föld fölött a repülőgép?)

Ha a fentiekkel ellentétben nagyon pontosan akarod tudni, hogy mikor vagy egy adott pont fölött - legyen az akár egy VOR adó, akár csak egy közönséges jelentőpont -, akkor is van megoldás: keresel egy olyan adót, amelyiknek a hatósugarában vagy, de amelyik az útvonaltól oldalirányban van. Megkeresed, hogy melyik (FROM) radiálján kell lenned, amikor a keresett ponton áthaladsz, és a második vevőn ennek z adónak a frekiját állítot be, a műszeren peidg a megállapított radiált. Amikor a passzív műszer mutatója áthalad a skála közepén, a gép épp az adott pont fölött van; feltéve, persze, hogy közben az útvonalon repülsz. A térképeken néha éppen így adják meg egyik-másik (panchónak egyik/másik) jelentőpont helyét a térképen.

(Utolsó kérdés: oroszul a földi rádiónavigációs berendezések neve "majak", azaz világítótorony. Mi köze van az NDB illetve a VOR adónak a világítótoronyhoz?)

Aki mindhárom kérdésre hibátlanul válaszol, küldhet magának egy repülős képeslapot a levlap.com-ról.