Jaques Bergier a Les extra-terrestres dans l'Histoire c. könyvében (1970) ad némi adalékot az ügyben: "Mostanáig óriásokról beszéltünk. Éppígy megjelennek törpék is, de elgondolkodtató, hogy vajon nem ugyanarról a jelenségről van-e szó. Megjelenésükről nem szólnak élő tanúk, és nem tudjuk felmutatni a lábnyomaikat sem. Ezzel szemben minden nép valamennyi legendája beszél a föld mélyében élő apró emberekről. Még egyes fémeknek is ezek kölcsönöztek nevet: a koboldból származik a kobalt és így tovább. De úgy látszik, hogy 1138 óta – amikor egy német kolostor pincéjében elfogtak egyet – nem láttak egyetlen törpét sem.
Ez a törpe teljesen fekete volt, és semmilyen nyelven nem beszélt. Végül elengedték, hogy lássák, mit csinál: visszatért a pincébe, ahol találták, felemelt egy követ, és bebújt egy olyan alagútba, ahová senkinek sem sikerült utánamenni. Az alagutat kereszttel zárták le, és az ügy ennyiben maradt.
A törpék legendájának minden bizonnyal semmi köze sincs az afrikai pigmeusokhoz, akiket sem a kelták, sem az amerikai indiánok nem ismertek. És mégis számos hagyomány – a két Amerika indiánjainál éppúgy, mint a keltáknál és általában minden európai népnél – beszél e törpékről, akik a föld alatt élnek."
A kolostorban elfogott törpéről azt is írták, hogy magát Róma, a gnóm-nak nevezte. Elfnek vagy goblinnak (koboldnak) tartották, aki kovácsolással és bányászattal foglalkozik. Sajnos örökre eltűnt az alagútban...
Miután megtalálták véletlenül az említett parasztház tetőgerendázatában azt az ágyúgolyót és a rejtélyes tervrajzot a föld alatti járatokról, Ingrid és Heinrich Kusch barlangkutatók nekiláttak a több kilométer hosszú, látszólag nagy mélységekbe vezető folyosók feltárásának (Heinrich egyébként neves osztrák régész-szpeleológus!). Egy ismeretlen rassz élt egészen a középkorig alattunk. Legalábbis erre utalnak a jelek. Számos megmagyarázhatatlan és érthetetlen dolgot találtak. Ezek a járatok ugyanis a középkorban keletkezett pincerendszerektől mélyebben találhatók, ugyanakkor ismeretlen megmunkálási technikát alkalmaztak, amivel pontosan vágták át a sziklákat. Az észszerű magyarázat, hogy a járatok a történelem előtti időkből származnak, és összefüggés van a történelem előtti idők más megmagyarázhatatlan rejtélyeivel: az erdstallokkal, azaz földi istállókkal, melyek egyáltalán nem istállók, hanem középkori durván kialakított barlangok és rövid föld alatti járatok, amelyek Franciaországtól Csehországig megtalálhatók, vagy a több ezer menhirrel, amelyek Stájerországban a föld alatti világ folyását és bejáratait jelzik.
És miért ilyen alacsonyak és szűkek ezek a járatok? [Én azt gondolom, hogy az a humanoid fajta, aki ezt létrehozta sokkal kisebb a mai európai embereknél.] Aztán még rejtélyesebb dolog: a legtöbb járat például egy bizonyos távolság után nemcsak befalazott, hanem több méter vastagságú, tonnányi kővel lezárt. Hogy lehet, hogy a föld alatti járatok létrehozói, nem fentről, hanem egy mélyből jövő rémségtől féltek? Mi vagy kik élhettek még mélyebben alattuk, akik ellen így kellett védekezni?
Az osztrák Kusch kutató házaspár a Titkos Alvilág c. könyvükben (2021) több száz földalatti lelőhelyet és egy kőkori megalitikus kultúra felfedezéséről számolnak be Ausztriában. Földalatti népekről beszélnek a mélyben, nem haboznak egy több mint 60 000 éves idegen kultúra technikai és szenzációs leleteiről beszélni! Mára ezek a népek eltűntek, de úgy néz ki, a középkorban, vagy 500 évvel ezelőtt még érintkeztek a föld felszínén élőkkel...
A könyv tele van elképesztő képekkel egy rejtélyes föld alatti világról! Azok a humaoid-szerű föld alatti rasszok szerintem nagyban hasonló a babiloni Obeid-kultúra hüllőszerű emberi lényeihez 6-8000 évvel ezelőttről, melyekről itt is hoztunk képeket. Acid Well/Annaem nagyon sok ilyen képet összeszedett (persze, most meg nem találom).
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=103104575&t=9000303
Kusch házaspár legújabb könyvéből pár kép:
