A piramis építésének idején az egyiptomi könyök volt a hivatalos mértékegység. A pontos etalont nem tudni, mert több, fából és kőből készült méterrúd is előkerült a korból, kb. 52 és 53 cm közötti eltérő skálázással. De amikor 1925-ben a piramis méreteiből számoltak vissza, akkor alkották meg az egyiptomi könyök hivatalos hosszát: 52 cm és 3,6 mm (0,5236 m). A könyököt tizedmilliméter pontosan megadták egy ilyen óriás építmény esetén. (később több tudós is megerősítette ezt a számítást).

A felső királyi gránitkamra méreteiből (terem és szarkofág) adták meg az alapegységül szolgáló egyiptomi könyököt. (pár cm-es kivitelézési hiba már mást eredményezett volna). 

A piramis alapjának tervezésénél a pi és az aranyarány különbségét (3,1416-2,618 = 0,5236) vették alapul. A π és ϕ arányainak összefüggése a piramis méreteiben és a könyökben egyfajta "kozmikus mértékegységet" testesíthetett meg. A pi és az aranyarány különbsége (3,1416-2,618=0,5236), illetve a kör kerületének 6 egyenlő részre felosztása adja ki a Nagy Piramis alapmértékegységének számító egyiptomi királyi könyököt (csupán a matematika eszközeivel eredményre jutva)... De nem mértékegységben megadva, nem méterben! Ha viszont a kör átmérőjét 1 méternek vesszük, akkor pontosan megkapjuk a könyök hosszát méterben (0,5236 méter). A modern méter és az egyiptomi könyök közötti kapcsolat tehát pontosan kirajzolódik, de az egyezőség inkább a matematikai rendszerek közötti természetes szinkron eredménye, nem pedig tudatos tervezés.