"...arra jutottam, hogy a teherhordóknak, hanem a brigádvezetőknek volt a legjobb látásuk, amivel az építkezés menetét átlátták. Ha meg instrukciókat kellett adni, arra volt szótölcsér, vagy kürt, amivel jelet adtak."

 

Vegyünk egy példát: mikor a piramis felső platója az alapsíktól 50 m magasságban van (ami vagy 15 emeletes háznak felel meg), a csonka gúla tetejének átmérője 152 m. A piramis lejtős oldala ebbe a magasságba: 64,5 m, tehát optimálisan kell 281 m hosszú kötél + vagy 6 méter, amivel kiemelkedik bakok révén a plató felszínétől, hogy azon mozogjanak (tehát vagy 300 m kötél). Négy csapat dolgozik egyszerre, egymást keresztező kötelekkel. Valószínűleg több "kürtös" kellene mindegyikhez...

 

Azt írod, figyelembe vetted az akkori módszereket, eszközöket. Nos, amit idelinkeltem anno constructól, az éppen egy egyiptomi módszer alapján született. Ugyanis 2018-ban adták hírül, hogy Luxortól északra, Hatnubban egy ókori alabástrombányában találtak egy mesterséges szállítóút maradványát. Ráadásul ez 4500 éves, Hufu bányászai működtették (a kartusait is megtalálták itt)!

https://www.sciencealert.com/ancient-egyptian-ramp-reveals-how-giant-stones-were-transported-out-of-quarries-pyramids

A bányából egy legalább 20 fokos emelkedő lejtőn húzták ki a márványtömböket. Egy mesterséges úton, ami mellett 50 cm. átmérőjű cölöplyukakat találtak, amik masszív faoszlopokat tartottak. Elég egyértelművé vált, hogy az alabástromtömböket fából készült szánkókra helyezték, és egy kötélrendszer tekeredett az oszlopok köré, amely csigaként működve megsokszorozta a kifejtett erőt, hogy segítsen felhúzni a masszív köveket a 20 fokos vagy annál nagyobb lejtőkön. A szánkók talpai alá valamilyen csúszós anyagot raktak, ami általános volt akkoriban. Hasonlóan mint Mussolini oveliszkjénél, amit egy márványbányából vittek ki ősi módszerrel: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148340209&t=9000303

Az is elképzelhető, hogy a sziklára fagerendákat raktak, s azon csúszott a szánkó. A pálya két oldalán lépcsőket vájtak a sziklába, hogy a vontatók azon álljanak. A hatnubi bánya kőmozgatási módszere Hufu idejéből:

 

 

Egyébként már hat éve felvetődött, hogy ezt a módszert nem csak ismerték Hufu gízai építői, hanem alkalmazhatták is (de ennek is vannak hátulütői, mint írtam egykor).

 

Egyébként amit Diomedi mond, hogy a rámpa lehetetlenség, mert az anyaga többszöröse a piramis térfogatának, nyilván egy rossz ízű megközelítés, szándékos csúsztatás:

1. az egyiptológiai kutatások hajnalán volt egy elképzelés, egy óriási rámpáról (Plinius alapján), ami több mint 3 km hosszú, amit szintenként emeltek és 147 m magasba vitt fel! Ennek tarthatatlanságát később maguk a egyiptológusok (pld. Goyon az 1977-es könyvében) kimutatta. Erre hivatkozni, hogy "hülyeség", majd valami csigarendszert, mozgó darukat vagy zsiliprendszert bólogató hajókkal ajánlgatni komolyan mondom...

2. az ókori Egyiptomból számos helyen találtak rámpamaradványokat, Gízában is, s őt a 90-es években egy nagy rámpa alapjait, ami a Nagy Piramishoz tartozott.

 

Ráadásul számos rámpa típus volt, s olyan ősi és egyszerű, hogy már a megalitépítők is használták. Lehet alkalmazni kívül és belül, egyenesen, szögben csigavonalban. Az a nagy és széles rámpára az ilyen hatalmas piramisoknál csak bizonyos magasságig volt érdemes használni. Hiszen ha az előbb említett 50 m magasságot veszem, ami a Királyi kamra mennyezetével lehet azonos, úgy ezen a szinten a piramis építőanyag szükségletének már 71,5%-át elhasználták, magyarán 1.644.000 kőtömb már beépítésre került! A maradék 656.000 darabot az e fölötti 96,5 méteres magasságú gúlába fogják beépíteni. A szintek e fölött már jelentősen kisebbednek, hogy itt alkalmaztak-e valamiféle csörlőket, csigákat, valami hasonlót mint Hatnubban, nem tudjuk de lehet. Vagy pedig a rámpák egy másik típusát, ami köré fonódik a gúlának, esetleg a szélső sorokat nem rakták le, és erre épült itt már a rámpa, s majd visszafelé fejezték be... nem tudjuk. Tehát valami ilyesmi:

A fő probléma szerintem nem is ez, hanem az hogy melyik megoldás biztosítja, ennek az irdatlan kőmennyiségnek a felhízását és pozícióba helyezését. Azzal amit ajánlottál, hogy 4 szánnal húzogatják fel naponta a köveket, amiket még pozícióba is helyeznek. Tegyük fel, hogy szupermenek végzik a húzást, jó erős a hangszáluk a kürtbe beszélőknek. Átlagosan (!) minden felhúzás  mondjuk 20 percet vesz igénybe (ebbe jóindulatúlag beszámítva a húzók visszahelyezkedését, szánkó leeresztését). Egy óra alatt 3 szánkó, ami 4-es szorozva 12 tömb, ami napi tíz órában 120 tömb. Amiket a bányahelytől a szánkóig kellett vinni és a tetőn is elhelyezni. Nos, ha húsz éven keresztül napi 300 napot dolgoztak, akkor is naponta több mint 300 tömböt kellett volna felhúzni átlagosan.