Hát ha visszagondolok a 70-es, korai 80-as évekre, akkor ez a 2000 elég rémisztô.

Ki hitt volna az öngyújtónyi mobiltelefonokban, amikor egy vezetékesre is sokszor 10 évet kellett várni?

Ki hitt volna a megállíthatatlan áremelkedésekben, amikor a kenyér évekig mindig 3,60 volt?

Ki hitt volna az extraprofittal eladott nagyon kaka minôségű tömegáruk korában, ahol a csúcs mosógép is csak 3 évet bír?

Ki hitt volna az elszabadult bűnözésben, amikor egy mezei tökönrúgásból is országos ügy lett, ma meg a gyilkosságokra sem nagyon van ideje a zsaruknak?

Ki hitt volna az általános iskolákban is osztogatott drogokban, amikor 20 éve még azt sem tudtuk, hogy ilyesmi létezik?

Sokszor belegondolok, hogy milyen jövô vár a kölykeimre, és ilyenkor mindig elborzadok, összeszorul a gyomrom és elszégyenlem magam, hogy milyen világba teremtettem két új embert...