Lehet, hogy szokatlan amit mondok, de szerintem már eleve az nem jó ha bármilyen konkrét célja van az embernek a futással. De nemcsak a futással, hanem úszással, bringázással, bármivel. Mert ha elérjük a célt akkor nézünk majd mint a kiszántott egér, hogy akkor hogyan tovább. Ha pedig nem érjük el a célt akkor a kudarcélmény ránt le minket a sportról. A célok, eredmények csak amolyan mérföldkövek szabadnak, hogy legyenek amikkel kapunk időnként visszacsatolást, hogy mi is a helyzet.
Ugyanezért szoktam nagyon határozottan lebeszélni mindenkit aki azért akar elkezdeni sportolni, hogy lefogyjon. Mert ha lefogy akkor mi lesz? Miért fog utána sportolni? Ha pedig nem (és ez a valószínűbb) akkor meg egy borzasztó csalódás. Emberünk is azt hitte, hogy lefogyott :( Egy év alatt leadott szegény harminc kilót (ami embertelenül káros mértékű fogyás) aztán tíz év múlva ugyanúgy túlsúlyos lett. Ez a jojó fogyás aminek semmi értelme.

Ahogy olvastam szegény srác tizenévvel ezelőtt ide írt kommentjeit nagyon elszomordotam, kár, hogy nem volt itt akkor senki aki szólt volna neki, hogy ezt ne csinálja, mert nem erre van a sport és hosszú távon semmi értelme ennek.