Ürge alig egy nap alatt összehívta a haverokat. Mivel konkurrensek voltak, ezért egy semleges helyet választottak, ahol nyugodtan lehetett tárgyalni. Konkurrencia ide vagy oda, ha nagy baj volt szó nélkül segítettek egymáson. Ürge nem nagyon részletezte az alaphelyzetet, -szűk a szakma- tudta hát mindenki, aki számít. Hanem elhívta Baglyot is, mondja el a többieknek mit akar, mert ő nem nagyon értett a számvitel, meg a jog fortélyainak finomságaihoz. Bagoly szót kapott, –kissé meg is volt illetődve a sok nagyágyú között- és elmondta azt amit Ürgének felvázolt. Gondolkodtak egy darabig, majd megszólalt az Öreg:

-Bagoly barátunk nem is olyan hülye. –morfondírozott hangosan, mire Bagoly egy önelégült mosolyt próbált elfojtani, mert azt tudta, hogy az Öreg szájából ez egy Nobel-díjjal felérő bók. Észrevette az Öreg és folytatta:

-De azért látszik, hogy könyvelő, és fogalma sincs üzletről. Maga az alapötlet nem rossz, de csak annyit ér el, hogy kisebb nagyobb veszteségek árán Ürge megtarthatja azt, ami egyébként is az övé. Ez nem üzlet. –fűzte tovább gondolatait. Mindenki síri csendben hallgatott, mert az Öregnek vitathatatlan tekintélye volt a szakmában, már-már egyszemélyes intézményként tisztelték.

-Ha ennyire kell nekik, hát kapják meg. –jelentette ki. Mielőtt kitört volna a hangzavar, folytatta:
-Arról majd gondoskodunk, hogy a többszörösét fizessék érte, mint amennyit ér az egész hóbelevanc, aztán majd jól pofára esnek, mi meg visszavásároljuk, és Ürge visszakapja azt, ami az övé, a hasznon meg szépen megosztozunk. Ürge komám! Vannak megbízható melósaid?
-Persze. Ott a hét törpe, az életemet is rájuk bíznám. –válaszolt Ürge.
-Vigyázz Ürge, mert lehet, hogy így is lesz! Fenntartod?
-Már mondtam.
-Akkor jó. Most nézzük az üzletet. Bagoly barátom! Meddig tudod húzni a felszámolást? –érdeklődött az Öreg.
-Ha kapok egy kis segítséget, két-három évig biztosan. –felelte Bagoly mostmár óvatosabban.
-Helyes, annyi idő elég. Kispocok, van még abból a nyers aranyércedből valamennyi?
-Akad.
-Jjo. Akkor a terv a következő: A hét törpe csöndben szétszór egy kis ércet, na nem túl sokat, csak annyit, hogy éppen kimutatható legyen. Ürge küld egy kis talajmintát, rétegmintát, szóval mindent amit kell, egy szokásos laborelemzésre. Abban biztos vagyok, hogy az eredményt tíz perc múlva tudni fogja a mufurc, és Ürgére még jobban rászállnak. A bányája már a miénk, nagy baj nem lehet. A felszámoló biztosan tudni fog a potenciális lelőhelyről, most csalódnék először, ha nem haver felszámolót jelölnének ki. Zsákszám fogja ömleszteni a pénzt a bányába, de olyan titokban ahogy csak lehet. A mi részvényeink értéke az egekig szökik, és szép lassan hagyjuk magunkat meggyőzni, hogy eladjuk nekik. El is adjuk, de visszavásárlási opcióval, amit az aktuális piaci értékhez kötünk. Amilyen marhák, szó nélkül belemennek majd, mert ha pénzt látnak elborul az agyuk. Aztán szép lassan pofára esnek, mert nincs ott semmi, és akkor már a felszámolónak meg kell szabadulni a cégtől. Ekkor jövünk mi, és visszavásároljuk a részvényeket. A mi cégünket végelszámoljuk, és ezzel vége. Benne vagytok? –érdeklődött az Öreg.
-Naná! –üvöltötték kórusban.

És nekikezdtek az ügyvitelnek. Bagoly meg azon morfondírozott, hogy ezekhez képest milyen kispályás cégecskére olyan büszke.

Aki nem hiszi, járjon utána!

10telettel:
A Dagotta