Csak a pontosítás kedvéért, a legénység egyik tagja is meghalt. A szakács. Őt találták meg legelőször, nem süllyedt a hajóval a fenékre, hanem a tenger felszínén fulladt meg.

A legénység túlélési aránya alighanem azért sokkal jobb, az utasokénál, mert őket ébresztette előbb az ügyeletes, így ők már a fedélzeten tartózkodtak, amikor lefeküdt a hajó (a vallomásokból már kiderült, hogy akkor be is esetek a vízbe, de vissza tudtak mászni a hajóra, s próbálták a fedélzetre hozni lent maradt utasokat, de akkor már a kabinok falain kellett járniuk, ami nyilván azt jelenti, hogy a dőlés több lehetett, mint 45⁰.  Továbbá ők nyilván tapasztaltabb vitorlázók és tengeri emberek, lehetnek, edzettebbek, és jobb az erőnléti állapotuk is mint az utasoknak. Az csoda, hogy sikerült sértetlenül kimenteni egy 1 éves kislányt.

És érthetően éppen a lefektetett állapotban alulra került kabinsorból nem tudtak kijutni az utasok, ami nem csoda, hisz onnan a minden kapaszkodó nélküli kabinpadlókon kellett volna felmászniuk a középfolyosóra nyíló ajtókig, amelyeken akkor már alighanem durván ömlött le a víz. S ezek nem a szokásos szűk kabinok, hanem kb. 16m² -es, teljesen sima illetve tükörfalú szobák. Sőt a tulaj kabinja több mint dupla ekkora, 11m szélesen húzódik, a hajó egyik oldalától a másikig.