Ma délelőtt a Budafoki Borfesztiválon jártam, nem is bántam meg! Valamivel tíz előtt értem oda, mert szerettem volna a nagy melegben már otthon lenni. Nos, amikor a kapuhoz értem, akkor kongatták el a tíz órát. Nem voltak sokan, az árusbódék jó része még nem is volt nyitva. Viszont az első, ami nyitva volt, ott vásároltam meg a kóstolópoharat, és – hogy ne végezzek félmunkát – kértem bele egy hosszúlépést. Némi séta után felfedeztem egy sátrat, ahol sajtos, illetve töpörtyűs pogácsát lehetett venni, az utóbbit választottam. Találtam egy kellemes, árnyékos asztalt, kényelmes paddal, és amíg szép nyugodtan megeszegettem-megiszogattam a szerzeményemet, addigra már kinyitott a legtöbb árus. Ami az ételt-italt illeti, a szabvány kínálat volt, a lángost is ideértve. Borból többféle, sok fehér és rosé, valamivel kevesebb vörös. Néhány helyen must is volt. Az árusok udvariasak és tájékozottak voltak, szívesen elbeszélgettek a vevőkkel, és akkor sem morogtak még magukban sem, ha vétel nélkül sétáltak tovább. A pezsgőt árusító sátor nem volt nyitva, de ez nem is olyan nagy baj, mert tavaly hűtetlenül kínálták, ami merénylet az emberek ellen!

Az ételek között volt sajt, kolbász, méz, szörpök, lekvárok is. Ami a kiállított tárgyakat illeti, azok is eléggé általánosak voltak, a legtöbb fura mód a bőráru volt, szépek, és kellemes illat terjengett köröttük.  Csöndes derűvel fedeztem fel a nadrágtartót (magyarul hózentrágert) ez utóbbi nem bőrből készült, de ideillett.

Két kosárfonó is kiállított, egyiküknél némi nosztalgiával fedeztem fel a prakkert, azaz szőnyegporolót.

Már-már azt gondoltam, eleget nézegettem, kezd meleg lenni, ideje hazaindulni! Aztán felfedeztem még egy utcácskát, ott pedig két olyan helyet is találtam, ahol növényeket árultak, A pozsgások mellett lesütött szemmel oldalogtam el, de aztán megláttam valami olyan növényt, aminek miniatűr  ananász kinézetele volt. Alighanem azért, mert ez a növény díszananász volt! Ilyet se láttam-hallottam még! Kicsit érdeklődtem, megtudtam, hogy nem valami nagyigényű növény, és ezek után rájöttem, hogy ő pedig hazajön velem! Ezek után már tényleg elegem volt a sétából, indultam a buszmegálló felé. A zenei, illetve táncműsor délután volt, de azt nem vártam be, bíztam abban, hogy még a nagy meleg előtt hazaérek.

Örülök, hogy ott jártam, de a jövő hétre egy kis nyugalmat szeretnék!