Elnézést, az utóbbi időben el voltam havazva. 

"Szerintem még egy krikettütővel is jobban tudnék vívni."

Ez a mondat, nyílván túlzás. Alapvetően a shinai számomra azért nem tetszett, mert nincs meg a klasszikus kard kialakítása, azaz nincsen a "kardnak" éle és (egyélű kard esetében) foka. Megszoktam, hogy olyan fa- és fémfegyverekkel vívok, amiknek a kidolgozása, kialakítása jobban hasonlít egy igazi korhű fegyverre. Még a HEMA-ban használatos szivacsfegyverek is jobban hasonlítanak egy kardhoz. És nem, nem az esztétika miatt nem tetszik. Viszont ha egy gyakorlófegyver jobban hasonlít egy korhű fegyverre, tehát - maradjunk példa gyanánt a kardnál - van éle, hegye, foka... akkor tud az ember konkrét vágó-szúró- és egyéb technikát használni.

A shinai kb. semennyire sem hasonlít egy katanahoz, de még egy bokkenhez sem (A bokkennek van éle, foka, hegye... jobban hasonlít egy katanahoz). A shinai az lécekből áll, más a fizikája, más a becsapódása, amikor a fegyver érintkezik egy másik fegyverrel. A súlypontja is másabb, hogy is mondjam ... könnyű gyakorlóeszköz, de mégis kényelmetlenül ormótlan. Egy "hengerszerű kialakítással rendelkező bambuszbotvívás" számomra, nem igazán klasszikus értelemben vett kardvívás. Vívásnak, vívás persze. De nem az én világom. Ennek ellenére minden tiszteletem a kendo iránt. Attól, hogy nekem nem jött be, nyilván mások örömmel űzik ezt a sportot. Természetesen a véleményem szubjektív, a saját tapasztalatomat írtam le. 

UI: Azért egy krikettütőnek legalább van éle, és jobb a súlypontja. :)