„…ők meg elűzték Nagy Moravia lakóit, s megszállták azok földjét, amelyen a türkök most is mindmáig laknak.” (DAI, 38 fejezet, Moravcsik fordítás).

Ha megnézzük Boba II. számú térképét: Részfejedelemségek („sklaviniák”) az újabb elméletek szerint és Szventopolk hatalmának fejlődése, akkor azt látjuk, hogy a Duna jobb oldali mellékfolyójától a Belgrád alatti Morava folyótól keletre van 1. Fehér- és Vörös-Horvátország; 2. Bosznia: Szventopolk első fejedelemsége. (9. század közepe, amikor a magyarok elődei Bécs alatt hadakoztak.). Északon, a Duna bal oldalán van a másik Morava folyó, melynek körzetét (Boba térkép) 5. Csehország és „Szlovákia”: Arnulf 890-ben engedte át Szventopolknak; Mindkettőre érvényes Konstantin fenti megállapítása. Bizánc poziciójából a déli volt a jelentősebb és ismertebb, hiszen az volt a birodalom határán.

Viszont Florin Curta amerikai történész szrint a Balkánon nincs 700 előtti időre keltezhető szláv település. A szláv törzsekhez más népek is csatlakoztak, pl. a korán szlávvá lett antok a Kaukázusból. (romaikor.hu Iustianus kora és az antik Római Birodalom vége). Illetve a bolgárok a Kaszpi-térségből.

A morvák az Avar Kaganátus fennhatósága alatt éltek (feltehetően egy avar helytartó, a tudun irányítása alatt), míg azt a frankok a 8. század végén meggyengítették. A morvák a frankok avarok feletti győzelmét (803) követően a Frank Birodalom fennhatósága alá kerültek. Ennek dátuma ismeretlen, először 822-ben vettek részt a morva követek (legationes Marvanorum) a frankfurti birodalmi gyűlésen. Első név szerint ismert fejedelmük I. Mojmír volt 833 körül, aki a szomszédos szláv Nyitrai Fejedelemség éléről elűzte Pribinát és helyette unokaöccsét Rasztiszlávot emelte Nyitrán a hatalomba. (KMTL: Morvák. Akadémia, Bp. 1994.) (wikipédia)

Ez azt jelentheti, hogy a DAI írásakor (~950) a bizánciak közelében az avarok által északról telepítették le a fehér horvátokat (Lásd Boba térképén!) délre. Ők a 6. században már A Kárpátok északi oldalán éltek, Kis-Lengyelországban, központjuk Krakkó volt.^[1] Innen, Fehér-Horvátországból VII. Kónsztantinosz bizánci császár szerint egy részük a 7. században – Hérakleiosz bizánci császár uralkodása (610 – 641) idején – Dalmatia provincia területére vándorolt, ahol ők lettek a horvátok névadói és valószínűleg többségi alkotóelemei. (wikipédia). Tehát a déli Morava folyó a nevét az északiról kapta, a hol a szláv nyelvben germán szavak honosodtak meg. Ezért nagy a valószínűsége, hogy Konstantin Μοραβία szóalkotásának germán alapjai voltak, ami szláv közvetítéssel jutott el hozzá. A Metód legendában ez így maradt fenn: „Mindketten szalonikiaiak vagytok, és minden szaloniki folyékonyan beszél szlávul”. A Szvatopluk-magyar kapcsolódás révén, valószínű, hogy a magyaroknak nem kellett a DAI-ra várniuk, hogy megalkossák a Morávia/morva neveket.