Hiába nő a légkör vízmegtartó képessége, az elpárolgott csapadéknak le kell hullania maradéktalanul.

Pontosan annyi csapadék hull, amennyi elpárolog, csak több víz lesz a légkörben.

Egy példa:

Van egy 10 literes vödröd, amibe csöpög a víz. Napi egy liter. Ugyanennyi ki is csorog belőle. 

Hiába cseréled ki a vödröt 20 literesre, miután megtelt, ugyanúgy napi egy liter víz fog belecsöpögni és kicsorogni is belőle.

Ha növeled a belecsöpögést, akkor növekszik a kicsorgás is.

Tehát a melegedéssel együttjáró többletpárolgás (ami hatékonyan hűti a felszínt) többlet csapadékot is eredményez.

Többletcsapadékhoz többletfelhő is jár. Nincs olyan törvényszerűség, hogy a magasabb abszolút légköri páratartalom önmagában kevesebb felhővel járna, tehát ha mégis van ilyen megfigyelés annak okát a felhőképződés törvényszerűségeiben, peremfeltételeiben kell keresni. Például a naptevékenység modulálta kozmikus sugárzásban, aerosol részecskék mennyiségi változásában, hotspotokban, egyéb kondenzációs magképző folyamatokban.

Az egész felhőfedettség témakör nem eléggé megkutatott és nyilvánvaló hibás premissza arra építeni, hogy ez egy pozitív visszacsatolás, ugyanis ez azt jelentené, hogy minél melegebb a légkör annál kevesebb a felhő, a végén teljesen eltűnik a felhőfedettség.... szét kell nézni a jó meleg amazonasi esőerdők fölött az égen, hogy mennyire nincsenek arrafelé felhők!