Az أَسْفَل (ʿasfal[u]) ’alsóbb, legalsó’ arab szó. A szteppei névkincsben való megjelenése csak akkor indokolható, ha (1) arab nyelvű forrásban szerepel, (2) muzulmán vallású vagy ilyen környezetben élő nem arab nyelvű szerző munkájában szerepel, vagy (3) a jelölt entitásra (népre, helyre) jellemző a muzulmán vallás. Ez sem a DAI-ra, sem a DAI-ban szereplő magyarokra nem jellemző, hacsak nem arra a káliz töredékre értjük, akiknek a csatlakozása a honfoglalás előtt feltehető.

A DAI által használt elnevezés törökül sem értelmezhető, mivel a törökbe a szó magas hangrendben került be, mint esfel ’legalacsonyabb’ a muzulmán hit DAI időszaka utáni felvételét követően, amikor az érintett népek irodalmi nyelvként az arabot fogadták el.

A Zāb al-Asfal földrajzi névről tudni lehet, hogy a DAI időszakára vonatkozóan arab (abbászida) forrásban fordul elő, azt követően pedig a muzulmánná lett szeldzsukok használták. Görög neve is volt: Ζαβας Μικρος (Zabas Mikros). Perzsául inkább ’Kis-Záb’-nak (Zāb-e Kūček), illetve ’Kisebb-Záb’-nak (Zāb-e Aṣġar) hívják.

A folyó nevének jelzője egyáltalán nem mitikus értelmű, hanem azt fejezi ki, hogy a két Zab nevű folyó közül ez a kevésbé jelentős, kisebb vízgyűjtőjű és délebbi (azaz alsóbb) folyású, szemben jelentősebb, a nagyobb vízgyűjtőjű és északabbi (azaz felsőbb) folyású párjával.