nem azt mondtam, hogy a teret nem tölti ki anyagi struktura, hanem azt, hogy a gravitációs mező nem anyag.

tudom nehéz ezeket a nuansznyi kulönbségeket elválasztani, de meg kell tenni.

 

tehát a teret kitölti a B részecske mező, aminek egyik tulajdonsága (nyomás) a G részecske sebesség kulönbséggel egyutt képzi a gravitációs hatást.

a B részecske mező nem azonos a gravitációs mezővel, hanem annak részbeni gerjesztője.

a gravitációs mező viszont egy egynemu entitás, ami hatásoknak csak a gravitációs részét foglalja magába.

 

 

visszatérve a labdás hasonlatra. nem lehet ezzel modellezni.

 

minden P részecske megváltoztatja a körulötte lévő B részecske mező nyomását ugy, hogy a nyomás a P részecskétől távolodva csökken. vagyis ha a hatósugarába kerul egy másik P részecske, akkor a másik P részecske közelebbi oldalára nagyobb nyomás hat, mint a távolabbi oldalára, ezért a nyomások eredő erőhatása miatt távolodna.

minden P részecskének utköző G részecske vagy lelassulva pattan vissza, vagy elnyelődik a P rszecskében és egy másik lassu G részecske hagyja el azt. vagyis a P részecskétől induló G részecskék sokkal lassabbak, mint ugy általában. ha egy másik P részecske kerul a hatósugarába, akkor annak közelebbi oldalának a lassubb G részecskékből is utközik, viszont a kulső oldalának csak a normál sebességuek. a G részecskék eredő erőhatása ezt a P részecskét a másik felé tolja.

 

vagyis egy másik P részecskére egy 'taszító' (B részecske nyomás) és egy 'vonzó' (G részecske sebesség kulönbség) jellegu hatás hat egy időben. a két hatás más más fuggvénnyel írható le és a két fuggvény eredője azt hozza, hogy a két P távolságától fuggően, hol távolodni, hol közeledni akarnak. tehát hol a nyomás, hol a sebesség kulönbség erőhatása a nagyobb.