most nem ontológiai hanem fizikai szempontból vizsgáljuk. ebben pedig a tér aminek bármely térfogatrészében anyag létezhet.

 

igazad van, kicsit tulbonyolítottam.

maradjuk a tér bármely elemi pontjában ha nem lehet kettő azonos entitás egy időben, akkor az anyag.

 

jó kérdés. nem tudom mennyire nyulhat meg. az sem biztos, hogy nem szakadhat el és alkot kisebb, töredék részecskéket. de ez már egy másik történet ;)

tudom nem fizikai fogalom, de a megnyulási képességet valahol a 'barominagy' és a 'kurvanagy' közé teszem.

becslések szerint a protonban minimum a 10^6-10^7 nagyságrendu G részecske lehet. tehát egy B részecskének ennyire kell megnyulnia térfogatilag.

ha pedig a planck hosszt és a proton méretet vesszuk alapul, akkor ez a nyulás 10^20.

 

nem vagyunk messze a hurelmélettől, de nálam a rezgő hurok strukturát alkotnak, mint B részecske. illetve a G részecske 'megoldja' azokat az átviteli problémákat, amire a hurelméletben x dimenzió szukséges. nagyon nem mélyedtem bele, de kb ezt a párhuzamot tudom vonni a kettő közt.