„az elméletemben a tér az üres. hogy a semmit létezőnek vagy nem létezőnek tekintjük, az most másodlagos. legyen egy lehetőség az entitások létére. a tér akkor is értelmezhető. így ha üres és akkor is ha anyag van benne. „

 

Ez ugyan logikusnak tűnik, de ontológiai szempontból az üres tér, amiben valami más is van, magyarázatra szorul. Ha a B, G, P, részecskéknek, mint entitásoknak üres helyre, mozgástérre van szüksége, akkor „van a semmi”. Hogy honnan, miből, az lesz elhanyagolható.

 

„ebben a térben mi tetszőleges távolságokat és térfogat részeket jelölhetünk ki. ezt nevezzük el elemi térpontnak. az elemi térpont méretét válasszuk akkorára, hogy egy entitás alkotója, azt hézagmentesen kitöltse. másként fogalmazva, jelöljük körbe egy entitás hézagmentesnek tekinthető részét. ha ebben a térrészben két külön entitáshoz tartozó alkotórész is tartózkodhat egy időben, akkor ez nem anyag. ha csak egy ilyen tartózkodhat, akkor anyag.”

 

Egy elemi térpontnak, ha az folytonos, vagy kontinuum, nincs kiterjedtsége. (elméleti létező) Ha már méretet, kiterjedtséget adunk neki, akkor diszkrét elemekből álló struktúrát képez a tér, vagyis adagokból tevődik össze. Amennyiben ennek a „kiterjedt” térpontnak a tartalmát kel hézagmentesen elfoglalni egy, vagy kettő entitásnak ahhoz, hogy ne üres térről, kiterjedt „telített” térpontról beszéljünk, akkor a végtelen tér esetén, végtelen sok kiterjedt térpontnak kell hézagmentesen, kapcsolódnia egymással. Vagy vannak a végtelen térben kitöltött és üres kiterjedt térpontok is, amik a telítettek mozgására szolgálnak.

 

 

„az anyag az a B és G részecske szerkezete. vagyis a rugalmas szálak, amiből összeáll.

maga a G és B részecske az részecske, mert az anyagi szálak, szerkezetében és anyagi mennyiségében nem változó, egysége. a B és G részecske minden esetben részecskeként definiálható. (megmaradó)”

 

 Amennyiben egy kiterjedt térpontot kitölthet egy „anyagi szálnak” minősülő B, vagy G részecske, vagy egyszerre mindkettő, akkor beszélhetünk anyagról, P részecskéről is. Már csak az a kérdés, hogy egy B, vagy G részecske anyagi szállja mennyire rugalmas ahhoz, hogy az elemi kiterjedt térpont „választott méretét” kiadja? Másként fogalmazva, az elemi szál maximális kinyújtási, és az alaphossza mekkora? [ Elérkeztünk a húrelmélethez?] ;-)