A Gunung Padang egy kőkomplexum egy domb tetején Jáván, Indonéziában. A vezető szerző , Danny Hilman Natawidjaja, az Indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség geológusa és csapata szerint a szerkezet négy különálló rétegből áll: egy régóta megszilárdult lávadombból kialakított piramisból, egy durva homokrétegből és egy „oszlopszerű kőszerkezetekből vagy „oszlopos sziklák” rétegéből és egy pillérszerűbb kövek felületi rétegéből, az Atlas Obscura Jennifer Billlockja szerint. A talajon végzett radiokarbonos kormeghatározást követően a kutatók azt mondják, hogy a Gunung Padang legrégebbi szakaszát – a lávadombot – már 25 000 évvel ezelőtt kézzel faragták az emberek, és az ezt követő rétegeket az emberek későbbi szakaszaiban, több ezer év alatt építették fel. Azonban ezt az állítást számos kritika érte, különösen a datálási módszerek miatt.

A földradar (georadar) felvételek viszont összhangban vannak a talajvizsgálati eredményekkel. A felvételek alapján a Gunung Padang komplexum több rétegű szerkezettel rendelkezik, amely mélyen a felszín alatt húzódik. A földradaros vizsgálatok több különböző réteget és anomáliát mutattak ki, amelyek összhangban vannak a kutatók által javasolt rétegekkel. Ezek a rétegek a felszíni kőoszlopoktól kezdve mélyebben elhelyezkedő struktúrákig terjednek.

A georadar eredményei azt mutatják, hogy a komplexum alatt több méter mélyen is találhatók emberi kéz alkotta struktúrák. A kutatók szerint ezek az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a Gunung Padang egy több korszakon átívelő építkezés eredménye volt, akárcsak a Szfinx. A georadar által feltárt anomáliák olyan struktúrákra utalnak, amelyek nem természetes eredetűek, hanem emberi tevékenység nyomait hordozzák.

​

Azonban ezek az eredmények is vita tárgyát képezik. Sok szakértő szerint a georadaros adatok értelmezése nem egyértelmű, és a struktúrák természetes geológiai formációk is lehetnek. A kritikusok szerint további, közvetlenebb bizonyítékokra lenne szükség annak bizonyítására, hogy a georadar által kimutatott struktúrák valóban emberi építkezés eredményei​. A Szfinxnél sem elegendőek a mély vízeróziós nyomok és az archeoasztronómiai megfigyelések. Mindkét helyen közvetlenebb, kiterjedtebb bizonyítékokra van szükség a régebbi eredet elfogadásához.