""Az iaido tanítja a folytatást? Mármint azt, hogy mi a teendő a sikertelen támadás után? Szerintem nem."

 Szerintem se."

 

Hogyne tanítaná.

Ismétlem, csak a katori iai részét ismerem, de abban én azt látom, hogy a lényeg a mozdulatok beidegződése, az éles karddal való takarékos és saját magunkra nézve biztonságos mozgás begyakorlása.

Amúgy is ez a formagyakorlatok lényege, építőkockák beidegzése az "izommemóriába", és akkor jó a rendszer, ha ezek az építőkockák reflex-szerűen előjönnek, ha helyzet van. És akkor is, ha helyzet van, ezért hangsúlyozom, hogy a mai biztonságos szabadvívás is csak egy része a vívásnak, mert lehet, hogy éles helyzetben szétesik és lefagy egy olyan ember, aki amúgy vívóversenyeken sikeres sportoló. Csak jó eséllyel soha nem derül ki.

 

Ne tekintsük abszolút felsőbbrendűnek a szabadvívást, ha harcművészeti szempontból szeretnénk értékelni a vívást!

 

Konkrétan egy katoris iai forma (Risuke Otake előadásában), amiben több vágás is van (ha jól emlékszem, csak egy olyan van, amiben csak egy vágás van):

Kusa nagi no ken, TSKSR | AKBAN

 

Egy másik, ami olyan, hogy egy támadás után elteszed a kardot, de aztán újra elő kell venni:

Zengo Chidori no tachi, TSKSR | AKBAN