Könyörgöm, kérlek, hagyd már abba az örökös betűbaszást...

B+, állandóan kapom a hideget, hogy szófosásom van (tényleg az van, tudom, nem kell emlegetni) - de közben meg az van, hogy vagy ötoldalas kisesszét írok a legapróbb szarról is, még a szavakat is egyenként megmagyarázva, vagy valaki azonnal garantáltan ugrik jól félremagyarázni amit csak lehet...

Tök egyértelmű, mit írtam, nem kell elragozni. Nem céloztam senkire-semmire, egyszerűen tényként leírtam, hogy a 60-as években egyetlen egy magáncég sem volt a világon, amelyik képes lett volna egy emberes űrhajós-programot létrehozni és finanszírozni - most meg több is van. Van ennek természetesen több más magyarázata is, többek között az is, hogy a technológiai fejlődéssel olcsóbbak-elérhetőbbek lettek dolgok, de más is van a háttérben.

Azért 1964 ben az ATT volt az USA legértékesebb vállalata kb: 20 milliárd dolláros értékkel, amikor az USA GDP-je 685 milliárd dollár körül volt, tehát mondjuk a GDP szűk 3%-át érte az ország legértékesebbnek mondott vállalata. Most az USA-ban az éves GDP kb: 27-28 ezer milliárd dollár, és van öt olyan tech-cég is, amelynek a piaci értékét 3 ezer milliárd dollár felettire becsüli a piac (az Apple, Microsoft, Nvidia kapásból mind) - ezek külön-külön is a GDP 10%-a feletti elvi értékűek.

Sokszorosára nőtt a vagyon- és jövedelem-koncentráció. Mondjuk pont az USA-ban egyébként pont az 1960-as években volt a leginkább kiegyenlített a helyzet, tényleg ez volt az az időszak, amikor egy szorgos gyári melós keresett úgy, hogy fenntartott egy normális házat, két átlagos USA autót, egy háztartásbeli feleséget és három gyereket (a tipikus "Frédi-Béni" időszak) - ma ez egyszerűen nem működik, ma ehhez a ott is felső 1-2 jövedelmi decilisbe kell tartozni, az átlagnak ez már szóba sem jöhet.