Az első reakcióm hosszát nagyban motiválta az, hogy éppen Bécsből írtam, és ezek a kizsákmányoló kapitalisták nemcsak azt várják el, hogy dolgozzam, hanem azt is, hogy úgy is nézzen ki, mintha dolgoznék :-)

Ami engem illet, én idén valószínűleg nem bírnám megcsinálni a százat. Lassan 7 éve lesz, hogy egy családi esemény miatt évekig szinte semmit nem mozogtam, az utóbbi két évben kezdtem el újra. Egyenlőre még nincs meg az az alapom, amire építkezni lehetne. Egy 50-re biztos jó leszek addigra, többet idén nem nézek ki magamból - de közben van még a nyár, minden lehetséges. Jövőre mindenképpen szeretnék újra eljutni odáig, hogy neki merjek menni a 100-nak.

Ősz és vadászati szezon: egy kisebb társaság minden további nélkül nekimehet a túrának - a jelzésen lehet éjszaka is túrázni - hacsak az erdészet nem léptet életbe időszakos korlátozást a vadászati szezonban, amihez joga van, néha meg is teszi, de elég ritkán. Egy meghirdetett, tömeges rendezvényre viszont engedélyt kell kérni, és volt már rá példa (BEAC MAXI), hogy nem adták meg.

Egy ilyen kisebb csoporthoz - szerintem - nem szükséges kísérő autó. A résztvevőknek kell elsősorban önmagukra figyelniük, hogy ne várjanak az utolsó pillanatig az esetleges feladással, amikor már segítségre szorulnak. Meg egymásra figyelni - hiszen a társ egészsége fontosabb, mint akár az egész csapat teljesítése.

Az együtt haladás persze nem fogja azt jelenteni, hogy 20-30 m-en belül együtt marad a gárda - ez ekkora távon kivihetetlen, mert túl nagy időveszteséggel járna (mindenkinek a bokorjárását, öltözködését stb. egyenként végigvárni nem megy). Ugyanakkor a társaság behozása se mindig könnyű - ha jó ütemben haladnak. Én az első százasomon valahol 2-3 km-nél lecseréltem a hosszúnadrágomat rövidre, és több mint 1 órába tellett, amíg utólértem a többieket :-) De azért a pontokon össze lehet egymást várni. Elsősorban éjszaka, fáradtan kell arra figyelni, hogy ne alakuljon ki túl nagy távolság - vagy ne egy-egy ember szakadjon le, hanem komplett csoport, legalább 2-3 fős, akik egy kicsit gyorsabban-lassabban mennek, mint a többiek. Ekkora távnál igenis számít, hogy az ember a saját tempójában haladhasson. Van, aki inkább egy kicsit lassabban megy, de nem akar nagyokat pihenni, aztán van, aki több helyen is kifekszik fél órára, talán a közepén vagy kétharmadán egy egész órára is - míg a másik inkább haladna. Az emelkedőkön - leejtőkön felvett sebesség is különbözhet.

Az ellenőrző pontok meglétét nem érzem olyan fontosnak. Ha nekiindul 10-20 ember, akkor az "ott voltunk" tudata elegendő. De van néhány Kéktúra-bélyegző, azokat használhatjuk. Vagy ha valaki nagyon ragaszkodik az ellenőrző kartonhoz meg a bakancslenyomatos bélyegzőkhöz, hát akár el is viheti magával a csapat őket, és - szigorúan a megfelelő helyen - bélyegezhet magának :-))

A kis gárdának marad a cél Csillaghegyen - de nincs gulyás. Hacsak nem találunk egy önzetlen valakit, aki hajnalban dupla falú edényben kihozza a konyhaművészeti remeket mondjuk a HÉV megállóba. Olyan hajnali órán nyitva tartó vendéglátóipari egységet úgysem találunk magunknak.

A jelvény - bár a másik főrendezővel még meg kell beszélnem a dolgot - azt hiszem nem probléma. Az igazi jelvényből nem tudunk kifordítottat (tükörképet) produkálni, de ha a tisztelt nagyérdeműnek esetleg a kitűző is megfelel, akkor az alkalomra lehet egy, a normális tükörképét tartalmazó kitűzőt készíttetni. Aztán aki látja, elmerenghet egy ideig, hogy nyomdahibát lát, vagy mi a szöszt :-)

A "nagy", a mindenkinek meghirdetett túráról egyenlőre nem írok túl sokat. Nem hiszem, hogy ezt a rendezőgárdát rá lehetne venni, hogy egy évben kétszer rendezzen. Az itt jelenlévők meg inkább meg akarják csinálni, mint rendezni - ha nem tévedek :-) A közlekedés a rajtba sem egészen megoldott - egy 4-5 kocsiból álló, kiskertes-telkes nénikékkel teli vonatba belezsúfolni a plusz 300-400 embert nem egy pihentető, kellemes indulás. A rajtba még nagyobb rendezőgárda kell - hiszen egy olyan vonatban, ahol egy gombostűt nem lehet leejteni, nem lehet a nevezési formaságokat menetközben megejteni, és a résztvevők legalább 2/3-a ugyanazzal a vonattal, egyszerre érkezne meg. Gyakorlatilag tömegrajt lenne. A jelzéseket is újra felül kellene vizsgálni, ellenkező irányból is helyrehozni. A Gerecsében ezzel nem lenne komoly gond - ott nappalra jó a jelzés, és úgyis egy picit a "visszafelé" irány volt jobban jelezve, mint az odafelé. A Pilisben viszont lenne pemzlizni való bőven.

Szóval - nem véglegesen, de úgy elsőre: ha valaki jövőre megrendezi az ISZINIK-et, én indulni akarok rajta.