Ja nem, én sem szoktam utasításokat adni mondjuk a szüleimnek, de hát eleve egy tanár-gyerekorvos nagyszülőpárnál hol lennének jobb helyen??

Rendkívül sokat számított, hogy voltak a nagyszüleim, a másik nagymamámat is nagyon-nagyon szerettem, 42 éves volt, amikor én születtem, nem ilyen ősz-konytyos nagyit kell elképzelni. :) Pedig ott is pl. annyi borsót pucoltam, mint életemben szerintem soha, panelban laktak, de volt telkük (akkori kor szokása. :)) , és a papa mindig óriási zsákokban hozta haza. A mama meg kiterített egy nagy lepedőt a szobába, és pucoltuk, közben néha néztük a tévét is és jókat beszélgettünk. Tényleg elég ennyi egy gyereknek.