Hát persze..

Így magyarázzák azok a mókusok, akiknek HALVÁNY fogalmuk sincsen a TÖRTÉNELEMRŐL,  de még a közelmúlt  AMERIKAI  forrásanyagairól sem.....

Csak neked, csak most:

BRZEZINSKY:

Érdemes e ponton a CIA által végrehajtott titkos akciók némelyikére emlékeztetni:
1953 Irán,
1954 Guatemala,
1959 Kuba,
1960 Kongó,
1964 Brazília,
1965 Indonézia,
1973 Chile,
1967–1973 Görögország,
1979 Afganisztán.

Nem magányos és még csak nem is kommunista az a néhány történész, akik az elmúlt két évtizedben vizsgálták e konfliktusokat,
 majd közzétették figyelmeztetéseiket: a nulladik év,
azaz 2001. szeptember 11-e egyenes következménye volt az amerikai impérium,
az Egyesült Államok birodalmi terjeszkedésének, mely az amerikai társadalom nagy részének tudta nélkül, átláthatóság és beszámoltathatóság nélkül zajlott.
E „birodalom” elérte saját korlátait, s ellenőrizhetetlenné vált. (Minden birodalommal hasonló történt eddig.)

Az  USA-nak, vagyis az őt  irányító  oligarcháknak csak ennyi:

Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter akkori nemzetbiztonsági tanácsadója egy 1980-ban adott interjújában ezt felfedte: július 3-án az amerikai elnök aláírta az utasítást,
 hogy a CIA támogathatja a kabuli szovjetellenes erőket, vagyis a mudzsahedineket. „Még ugyanezen a napon egy feljegyzésben tájékoztattam Carter elnököt arról,
hogy ez szerintem rövid időn belül kiprovokálja a szovjet katonai beavatkozást.” A francia Le Nouvel Observateur újságírója (valószínűleg megdöbbenve) megkérdezte Brzezinskit,
bánja-e ezt a döntést?

„Mit bánjak meg? Ez a titkos művelet ragyogó ötlet volt. Ez csalta ugyanis az oroszokat az afgán csapdába – vagyis nincs mit sajnálnom.
 Hogy erről az elnököt is tájékoztassam, azt írtam neki a feljegyzésemben: ‘Végre lehetőségünk van arra, hogy a Szovjetuniónak is legyen egy vietnami háborúja’.”

1. A „kezdetek”

A CIA egy korai, 1953-ban született feljegyzéséből tudható, hogy amikor befejeződött a demokratikusan megválasztott iráni elnök,
Mohamed Moszadeg, elmozdítása – amire azért volt „szükség”, hogy a British Petroleum (BP) nevű olajipari vállalat érdekei sértetlenek maradhassanak,
nehogy az új iráni kormány államosítsa azt –, akkor a CIA Reza Pahlavi sahot juttatta hatalomra. A CIA szakemberei azonban már az akció végrehajtása után is világosan látták,
hogy a sah uralma korlátozott, s előbb vagy utóbb ez a húzás vissza fog ütni. Ezt két évtizeddel később be is bizonyította előbb Khomeini visszatérése Iránba,
majd pedig az iráni forradalom.

Mindezek ellenére, e CIA által megrendezett iráni puccs vált a továbbiakban a CIA világszerte alkalmazott politikai akcióinak modelljévé.
Annak érdekében, hogy e titkos akcióknak kevesebb nemkívánt következménye legyen, az Egyesült Államok elengedhetetlennek látta katonai bázisainak szaporítását.

Ma a világon több mint 900 amerikai katonai támaszpont működik, jónéhány a „fogadó” ország adófizetőinek pénzéből.