Teljesen igaz
hogyha az ember elkezd szinészkedni
ez egyrészt torz dolog mert nem magát adja
másrészt kiderül
de
nálunk az a helyzet hogy elment és ez nagyon szar
ugyanakkor mennék mindenfelé mert nagyon szabadnak
érzem magam.Olyan mintha levetettem volna valamit
Ugy értem amig együtt voltunk minden dolgot én
terveztem meg attól kezdve hogy neki nem volt állása egészen addig mig most van az összes tanfolyamát biztattam és amit kért megadtam hozzá
és büszke voltam rá hogy fejlődik
mert azt hittem ő is arra gondol hogy együtt élünk és ehez közös áldozatokat kell hozni
Azután most az lett belőle hogy egyszerübb volt faképnél hagyni és egy albiba költözni 3 lánnyal
és belevetnie magát a pesti éjszakába.
Most hogy ő kilépett nem vagyok érte felelős
Saját hülyeségeiért is mostmár ő tartja a hátát.
De tudom azt is hogy szeret
de többre tartja ! azokat az emberkéket akikkel bulizni jár
nem is tul okos és nem is tul szép
de én a hibáival együtt is szeretem
Ez a pörgés ami kezdődik bennem nem annak szól hogy felfigyeljen rám ettől
most hogy nem tartozom felelőséggel iránta
megvalósithatom magamat
a miatta sutba dobott terveimet
és bár nagyon szar hogy nincs itt
de mégis azt gondolom
hogy amig szeretem visszajöhet
de ha lenne közben más akkor magára vessen
Ha lenne egy kapcsolatom ami kezdene elszaródni
akkor is harcolnák érte és megpróbálnák megújulni
de ha ő nem igy gondolja akkor lehet csak
addig kellettem neki amig
meg tudta valósitani az életcélját:
felköltözni és bulizni pesten
Most annak ellenére hogy átvert úgy érzem enyém a világ
lehet hogy nem vagyok normális
Ami pénzem összegyűlt hogy majd lekást veszek kettőnknek,
na abból megejtek egy két utazást vagy magam vagy valakivel.